Gyönyörű nyári napra keltem, kimostam a ruháinkat, és szorgalmasan kiteregettem mindent az erkélyre, hogy a nap gyorsan megszárítsa őket. Ehhez képest fél órára rá sötétkék lett az ég, ijesztgetett a dörgéseivel, néha felkapta a függönyt a szél. így a konyhából két kavarás között néha kilestem a lakás hátsó felébe, hogy a zivatar belekezdett-e már. Legszívesebben kiálltam volna az eső közepébe élvezni az esőcseppeket az arcomon... na, de a levest nem hagyhattam magára...  ;-)

Fotó: KockacZukor