Miután ma a metró ajtóhoz passzírozva megérkeztem a végállomásra, majd átszállhattam a buszra, 20 percet álltam kabátban és csizmában, sálban és sapkában az izzasztó melegben, mert ugyan a télben kitavaszodott, de a kinti közel 20 fokos meleg a helyi járat vezetőjét nem akadályozta meg abban, hogy szaunává ne változtassa a járatot. Bezzeg, amikor véletlenül tényleg fagyos télre kelünk, akkor valahogy az amúgy tökéletesen működő fűtésből semmit nem érzékelünk, és nézhetjük a leheletünket és lila körmeinket fagyoskodva. Ezek után szükségem van egy kis idegnyugtató finomságra.   

Fotó: KockacZukor