Nagyjából lehet tudni, mit eszünk karácsonykor, szilveszterkor, és ezeket a hagyományokat az emberek tartják is, így nincs könnyű dolga annak, aki ilyenkor tésztával akarja élelmezni a szeretteit. De amikor megláttam az IKEA-ban a svéd jávorszarvas-lasagnet, akkor rögtön éreztem, hogy a jávorszarvas, mint fogalom, tökéletesen illik a karácsonyhoz is – nemcsak a mikuláshoz.

Ráadásul a jávorszarvas híresen jó minőségű hús, zsírtalan, egészséges, és koleszterinben szegény. És, mint az most kiderült: nagyon finom is.

Nemigen szoktam csomagolt kajákról írni, de ez most pozitív élmény volt. Furamód a lasagnet a műanyagtálkában kell betenni a sütőbe és 150 fokon háromnegyed órát sütni. Ezalatt megpuhul, megnő, stb, hogy a végén tökéletes formában lehessen tálalni.

Nem állítanám, hogy soha nem ettem jobb lasagnét, de ez is nagyon kellemes volt: omlós, besamelles, és erősen vadhús ízű – paradicsom talán nem is, vagy alig volt benne. A vadhús izgalmas, lágy, fermentáltnak ható íze nagyon finom és gyerekbarát kombinációt ad a maximálisan barátságos édeskés besamellel. Kellemes ünnepeket!



 

Beindult a karácsonyi szezon, a Váci utca, akár a Broadway, hatalmas hópelyhek fürdenek a kirakatokból kiömlő lámpafényben, a sarkon a Jingle Bells dallamát nyikorogja egy meghatározhatatlan hangszer, mindenki siet, hogy termékre váltsa a fizetőeszközét. Ebben a háromdimenziós képeslapban egy egyszerű olasz étterem piros kockás terítőivel, ajtónálló Mikulással egészen New York-ias hatást kelt. Kellemes képzelgések közepette lépek be az ajtón.

Boldogabb bloggerek boldogabban főzik a lasagnét is. Lila Fügének nem okozott gondot Locatelli utasításainak követése. Őt olvasgatva veszem észre, hogy én miket hagytam ki, illetve szúrtam el. Tehát a lasagnének kb így kellene kinéznie.

Hosszú-hosszú ideje tervezem már, hogy a saját konyhámban is előállítom az egyik kedvenc olasz alapételemet, a lasagnét, de sosem éreztem magamban elég erőt hozzá, most eljött a pillanat, és kiderült, hogy nem hiába rettegtem tőle.

Tonycaviar élete álma, hogy egyszer lasagnét süssön, és van is neki talonba ilyen tésztája, de mindeddig képtelen volt rászánni magát. Talán, ha lesz a kezében egy hajszálpontos recept, akkor könnyebben belevág.

Annyi mindent mondtunk már a tésztáról ezeken az oldalakon, hogy végül muszáj volt elmenni Itáliába megnézni, hogy is néz ki a tészta valójában.