A karácsony hangulata ebben az évben még nem tudott megragadni. Talán túlságosan elfáradtam így év végére, és az ünnepet már csak a vizualizált pihenéssel tudom azonosítani. Az ajándékok beszerzése is inkább riaszt, semmiképpen nem szeretnék plázákba menni, sorban állni, tolongani. Így ezt is más úton szeretném megoldani. Csendre vágyom, lassúságra, családra. Simogató illatokra és ízekre, mint ez a gesztenyés csirkeragu. Imádom!
Fotó: KockacZukor
Még másfél hét és végre pihenhetek egy nagyot. Utánanéztem a Balaton körüli programoknak, és se vége, se hossza a sok lehetőségnek. Alig várom. Viszont el kéne indulni, ami persze nem gyaloggalopp. A kocsiban vezérműszíjat kellett cseréltetni, majd jelezte a szerelő, hogy hoppácska: szükség lesz még más alkatrészre is. Összeszorított fogakkal tudomásul vettem. Még soha nem szedtem szét egyedül a bringámat kerekekre és vázra, és nem logikáztam be a kocsiba, de most ezt is meg fogom tenni, mert tekerni szeretnék vele a Bala partján. Azért csak sikerül majd valahogy elindulnom. :D
Fotó: KockacZukor
Nagyon lelkesen kezdetem el csinálni egy öt napos léböjt és rozskenyér tisztító kúrát. Az első nap még könnyedén ment. A másodikon már kicsit kedvetlenebbül ettem a rozskenyeret. A harmadikon már nasira vágytam... és a legnehezebb nap a negyedik volt. Egyrészt, mert nem szeretem azt a levet, ami a negyedik napra esett, és már nagyon untam az üres kenyeret. Az ötödik napon már csak arról álmodoztam, milyen fűszeres ételt eszem majd a kúra után legelőször, ami nem megterhelő, de azért ízes. Az egyik fogás ez a sült paradicsomleves lett.
Fotó: KockacZukor