Ezt a hihetetlenül egyszerű, de különlegesen finom tésztát még az öt éves Unokahúgom is megette, sőt ízlett neki. Pedig sajtot amúgy nem hajlandó enni. Viszont az eperlekvár az ő kedvét is meghozta az evéshez. :-) Na jó.. mi még bőven ebédeltünk, amikor ő már felpattant az asztaltól, és elkezdte összeszedni azokat a vízi játékokat, amiket magával akart vinni a strandra.. :-)

Fotó: KockacZukor

Az új lakásnak olyan biztonsági bejárati ajtaja van, amit kívülről, kulcs nélkül lakatos se nyit ki, a tűzoltók is inkább vágják. És én két napja persze kizártam magam. Horror és kabaré, ami ezután következett. Én mezítláb, egy papucsban, házi ruhában álltam az ajtó előtt. A pótkulcs 200 km-re, vidéken volt, ahol senkit nem tudtam felhívni, mert a telefonom is a lakásban ragadt. Kacagtam és potyogtak a könnyeim egyszerre. A vidékiek, az addig még nem ismert szomszéd, a fővárosiak bevonásával másnapra bejutottam a lakásomba, de soha többé nem szeretném ezt megélni. Még ma is a sokk hatása alatt vagyok... de azért enni kell, így újból használatba vettem az új konyhám. :-)

Fotó: KockacZukor

Miközben Tonycaviar felfedezi magának a világraszóló tésztakonyha rejtelmeit, a Más Tészta elindít egy másik sorozatot is, melyben Vomberg Frigyes tésztás receptjeit adja közre. Ebben a műfajban is igyekszünk az alapokkal kezdeni, csak éppen az abrosz másik csücskéből indulunk. Van-e egyszerűbb magyaros tészta a túrós csuszánál?