Miért ne? Hiszen ez nem akármilyen pite, hanem egy igazi gyönyörűség! Egy valóságos csoda, ami szinte megszólal. Ugyan, ki ne örülne neki egy szép dobozban, vagy akár egy új konyharuhával lefedve, és masnival átkötve, a karácsonyfa alatt? Tavaly sütöttem először, és idén is tervezem, hogy sort kerítek rá, mert ripsz-ropsz kész van, de mégis olyan, mint egy műalkotás, elképesztő guszta!

Imádom a könyveket. Szeretek sétálgatni közöttük, kiválasztani egyet-egyet és belelapozni, megszagolni a papír illatát, az ujjam hegyén tartani a lap élét, amíg az oldal végére nem érek. A súlya vagy szimpatikus vagy sem, a formáját vagy szeretem vagy nem, gyorsan véleményt alkotok a külalakról is. Szeretem a reccsenést, amikor először nyitom szét az új könyvet, de szeretem a régiekben talált, idegenektől származó bejegyzéseket, a benne felejtett könyvjelzőt vagy préselt virágot. Van olyan könyvem, ami szent, érinthetetlen, de olyan is van, amit glosszáltam, aláhúzogattam, bekarikáztam... és máig így szeretem. Sokat utazom a mindennapok során a munkahelyemre, majd haza, ilyenkor olvasok. Sajnos a tömeg (!) közlekedés nem teszi lehetővé a kényelmes utazást, sokszor állok, nehéz szatyrokkal, ilyenkor egy plusz könyv lapozgatása már nem menne. Be kellett látnom, hogy egyáltalán nem ostobaság az e-book olvasó, és ideje komolyabban is foglalkoznom azzal, hogy megbarátkozzak vele. Vajon szakácskönyvek is léteznek digitális formában? :-)  

Fotó: KockacZukor

Eljött az idő, hogy a fűszernövények magocskáit földágyba fektessem, és hogy a szobanövények friss és tápláló földet, nagyobb kaspót kapjanak. Így beszereztünk 100 liternyi virágföldet, és kiültem az erkélyre, hogy boldoggá tegyem a növénykéinket. Imádtam a hűvös földben turkálni, és szinte láttam, ahogy a munka befejeztével mosolyognak a zöld növényeink. :-) Miután lemosakodtam, és kipucoltam az "gyászkeretet" a körmeim alól, nekiálltam főzni. A pulykát úgy szeretjük, ha az ízes és nagy mennyiségű szószban úszkál. Így egy gombás, paradicsomos ételt készítettem, amihez metéltet tálaltam köretként.

Fotó: KockacZukor

Amikor egy kommentelő hiányolni kezdte, hogy nem írtunk a kézi tésztakészítésről, azt válaszoltam neki, hogy azzal kezdtünk, és aztán jobbak utánanéztem és kiderült, hogy az a poszt, amit első posztnak szántam, egyszerűen elveszett, vagy fel sem tettem, nem tudom. Most pótolom a mulasztást.