Különleges, ünnepi kombó a sós és édes párosítása, a húst gyümölccsel tálalni. Ritkán készítem én is, de ha megfőztem, hamar elfogy a tányérokról. Kellemes ünnepekre készülődést kívánok!

Fotó: KockacZukor

VIDEÓ

Brazíliából kaptam néhány olyan élelmiszer különlegességet, ami a világ másik végén rendszeresen használt, de számunkra ismeretlen. Az egyik ilyen kis delikát ihlette meg a következő ételemet. Az édes és csípős találkozása a hagyományos pulykasülttel. Kóstold meg Te is!

Fotó: KockacZukor

Igen-igen-igen. Imádom ezt a könnyű, de tápláló, izgalmas ízekkel teli salátát a forró sült csirkével. :-) Kerestem a friss ananászt a közértben és a zöldségesnél is, de nem tetszett az állaga annak, amit megvehettem volna. Így a konzerv mellett döntöttem, ami így utólag nem is baj, mert az a kis cukor, ami az ananászlében van, gazdagította az ízeket.

Fotó: KockacZukor

Tudom, hogy már friss és zamatos, mosolygó zöldségeket és gyümölcsöket kéne vásárolnom, és azokkal dolgoznom a konyhában, az én szemem most mégis az ananász konzerven akadt meg a közértben. Ugyan a család a hagyományos ízeket szereti, ma csak magamra főztem, és izgalmas gondolatok születtek a fejemben az édes ananász és sós bacon házasításáról. :D

Fotó: KockacZukor

Egy barátom keresett meg nemrég egy fotózás miatt. Azóta már el is kezdtük, sőt be is fejezzük nemsokára a közös projektet. Munka közben persze beszélgetünk, mesélünk egymásnak történésekről, élményekről. Legutóbb éppen egy színházi előadást dicsért nekem. Olyan lelkesen mesélt, hogy felkeltette az érdeklődésemet a Belvárosi Színház repertoárja iránt. Színházra vágyom, egy finom vacsorával előtte! :-)

Fotók: KockacZukor

Elkezdett hiányozni a mozgás, amiből olyan sok volt nyáron. Most már a hideg miatt nem lehet bringázni, a sok meló miatt jelenleg nincs arra időm, hogy egy edzőterembe elmenjek, így ha van egy szabad órám, itthon próbálom meg pótolni a végtagok és izmok megmozgatását. Szerencsére van ellipszis trénerem és egy jóga matracom, amin úgy tekerem ki magam, ahogy akarom. ;-) Természetesen az ősz és tél alatt sokkal nagyobb odafigyelést igényel az is, hogy mozgás hiányában mit eszünk. Én semmiképpen nem szeretnék a következő nyárra úszógumikat, így odafigyelek a hideg hónapok alatt is arra, hogy mit eszek.

Fotó: KockacZukor

Tegnap egy pénzintézetben jártam, ahol annyiféle lehetőséget ajánlottak a pénzem fialtatására, hogy inkább nem vágok bele semmibe ezek közül. Tudom, ez most nem hangzik logikusnak, de sajnos az ajánlatokban túl sok volt a kockázat, vagy aminek kicsi volt a kockázata, annak ugyanígy a haszna is, ergo most inkább másra koncentrálok. Próbáltak rám erőltetni hiteleket is, azzal, hogy az milyen jó lenne nekem, ha mínuszba is költhetném a pénzem. A sok beszéd közben rájöttem, hogy ha nincs észnél az ember, akkor simán bevezetik a susnyásba... és a lápban ragad. A pénzügyek helyett sokkal szívesebben foglalkozom desszertekkel, amelyek közül most egy csodás állagúnak és ízűnek a receptjét osztom meg veletek. Szép hétvégét nektek! :)

Fotó: KockacZukor

Láttam egy beszélgetést a BBC Earth Tv csatornán, amiben David Attenborough a 89. születésnapján az amerikai elnökkel beszélget környezet- és természetvédelemről, és növények, állatok sokféleségéről. Teljesen odaragadtam a képernyő elé. Amikor bemutatták közben Attenborough életének munkáit, rájöttem, hogy a legújabb filmjeit nem is láttam még, és a 3D technikával, modern kori grafikával elkészített alkotások még a felnőttek számára is izgalmasak. Klassz családi programnak ígérkezik ezek közös megnézése.

Fotó: KockacZukor

Nagymarosról indultunk, és a cél Julianus barát kilátója volt. (http://www.turautak.com/cikkek/turautak/nagymaros--remete-barlang--julianus-kilato.html) Hát nem mondom, hogy könnyű délutáni, andalgós séta volt, de az erdő, a friss levegő és a mozgás, no meg a kilátóból elénk táruló látvány feledtetett minden izzadságcseppet. Hazaérve a csodás napfényes őszi nap végén a fagylalt helyett, valami különlegesebb édességre vágytam. A kókusz és ananász párosának gondolata hamar felcsigázott. ;-)

Fotó: KockacZukor

Már régen vágytam arra, hogy grafikát tanuljak azért, hogy a fotózást és a grafikát összekapcsolhassam. A tanulmányaim megkezdésére egy olyan grafikusművészt találtam, aki a mai kort leképező alkotásaival már azelőtt lenyűgözött, hogy személyesen ismertem volna. Az élet úgy hozta, hogy megismerkedtünk, és én vettem a bátorságot, hogy megkérdezzem, tanítana-e. Lelkes igenlő választ kaptam, én pedig azóta szívom magamba az új információkat. Felvidít, feltölt, inspirál újra „az iskolapadban ülni”. Kíváncsi vagyok, hogy a gasztrofotóimra is át tudom-e egyszer vezetni, amiket újonnan megtanulok. :-)

Fotó: KockacZukor