Horasz utat engedett a benne lakozó vigyori thai szakácsnak és végre önfeledten dobálta az rizstésztát a zsíros gőzben. A neonfényt és a cincogó muzsikát tessék hozzáképzelni!

Végre eljött a pillanat, hogy a sok vérben tocsogás után Malackaraj is tésztához nyúlt. Lasagne lesz házi tésztából –  szigorú technológiai útmutatóval, jó és könnyen értető fotógalériával.
 

Amikor megjön a tavasz, és megjönnek a zöldségek, akkor nem kell túlbonyolítani a tésztákat. Alapanyag, plusz szószanyag, aztán bele a tészta. Így futottam neki a medvehagymás tésztának is.

A legizgalmasabb az olasz kajákban, hogy az egyszerűségben is vannak hihetetlen mélységek. Úgy is lehet egyszerű feltétet létrehozni, hogy az már szinte bonyolult. Dolce Vita a legegyszerűbb paradicsom szószt készítette el bonyolultan, úgy, hogy a végeredmény mégis nemesen egyszerű lett.

Találtam egy nagyszerű tésztás blogot! Pasta e basta a neve (mit nem értek, de valaki biztos megmagyarázza - tészta és kész?), és nem egy személyeskedő blog, inkább csak recepteket közöl, de azok igencsak szívhez szólóak meg innovatívak és sok személyes invenció is érződik rajtuk! tele vannak izgalmas alapanyagokkal, érdekes eljárásokkal.
 

Most egy kicsit bedurvítottam. Egyrészt a családom képtelen megjegyezni, milyen kolbászt szeretek, másrészt kezdett kicsit elegem lenni azokból a tésztákból, amiket főzök.

Korábbi meggyőződésemmel ellentétben tulajdonképpen indiai módra is lehet pastát készíteni!

Akinek kicsi gyerekei vannak, az tudja, hogy a február nemcsak a legrondább hónapja az évnek, de az a vidám hónap is, amikor a gyerekek mindig megbetegednek. Akinek két gyereke van, az simán otthon töltheti az egész hónapot, mert általában felváltva betegek.
Az amúgy is finnyás, válogatós egyedeknek a láztól, a gyógyszerektől és a betegséggel járó megpróbáltatásoktól teljesen elmegy az étvágyuk, és csak mindenféle rafinált fogással lehet őket evésre bírni. Jó előre meg kell velük beszélni, mi legyen az ebéd – most épp tészta – milyen tészta – lehetőleg többféle összekeverve – milyen feltéttel.
 

Folytatódik a sztrapacska-sorozat. Most Mirelle talált fel valami korszakalkotót.
 

Szép emlék Genovából, most került elő a tésztaraktár mélyéből – egy zacskó trofie, a helyi jellegzetesség. A trofie eredetileg tojás nélküli friss tészta, kézzel csavarintott kis giliszták formáját ölti, és Ligurián kívül szinte teljesen hozzáférhetetlen. Ha valaki nem jár arra, az egyetlen esélye, hogy maga gyúr ilyet >>>
 

Dolce Vita pár napos nápolyi kirándulással lepte meg magát, és rátalált egy olyan tésztára, amiről még sosem hallottunk, pedig logikus, hogy ilyennek is kellett lennie.
 

A közel-keleti mediterrán, illetve zsidó konyha mintha mindig valamiféle Valentin-napra készülődne, a narancs, a keleti fűszerek zsongítanak, szerelmet élesztenek. Fűszeres Eszter narancsos pastát készített: rémálom vagy vágyálom?

A Valentin napi gasztronómia nem rendelkezik olyan határozott hagyományokkal, mint régebbi ünnepeink, erről a napról leginkább egy idegesítően csillogó piros szív alakú lufi ugrik be, ez pastába szörnyű volna, de akkor mégis, miből készítsünk pastát?

Amit megcsinálsz pirosban, próbáld ki fehérben is. Ez egy alapösztön a tésztaszószok világában, amiből néha reveláció lesz, néha hülyeség. Ha érzed a veszted, nyitottá válsz a kompromisszumokra. Így született a kompomisszumos-fehér, azaz rózsaszín tonhalas szósz.

A Bűvös Szakácson egyszer már lejátszották a karbonára-vitát, annak minden szükséges velejárójával együtt – eredetvita, tejszínvita, névvita, stb… Ezúttal azt a posztot idézném, melyben MBTBD a legkülönfélébb carbonara-átdolgozásokat ismerteti Cornelia Polettótól Ferran Adrián át Medwéig.

Az olasz konyha sokfélesége leginkább a helyi alapanyagok primátusának köszönhető, közben ez adja páratlan hitelességét is, mindenki elbűvölve találgatja, hogy miben különbözik a ferrarai padlizsán a padovai padlizsántól, és hogy milyen geopolitiko-meteorológiai okai vannak annak, hogy délen a száraz tészta meg a paradicsom dominál. A carbonara azonban történelmét tekintve nem sokkal hitelesebb a Mackó sajtnál vagy a Hitlerszalonnánál.