Már hét közben azon gondolkodtam, hogy mit is főzhetnék a szombati vendégemnek. Olyasmit szerettem volna, ami ízletes, egészséges, laktató, de nem nehéz, és megmarad egy íz-emlék. :-) Egy netes közösségi felületen talált meg engem egy haláruda, aminek a fotóit tanulmányozva villant be, hogy itt a keresett alapanyag: hallal fogok dolgozni, és a paradicsom, a kókusz, valamint a keleti fűszerek teszik majd színessé az alap ízt.
Fotók: KockacZukor
Ha a garnélát csirkehús áron lehetne kapni, akkor sokkal gyakrabban enném. Sőt. Annyira szeretem, hogy biztosan hetente főznék vele. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Néha engedjük meg magunknak, lepjük meg vele a családot. Nem csak az íze miatt, hanem mert kevés zsírt és energiát tartalmaz, sok benne a fehérje, a vas és a B12-vitamin, telítetlen zsírsavakkal teli, gyulladáscsökkentő hatása van. A kókusz, a keleti fűszerek pedig mosolyt csalnak a szájak szélére. Különleges, emlékezetes ízélményt nyújtanak. :-)
Fotó: KockacZukor
Sokféle sütőtök krémlevest készítettem már, de ami után megnyaltam mind a tíz ujjamat, az ez a recept. Van a levesben kókusztej, narancs, gyömbér, garam masala, répa, tök. Gyönyörű a színe, ínycsiklandó az illata. Kiültem egy pléddel az erkélyre elszürcsölni. Sőt. Még forralt bort is készítettem mellé. :D Igazi őszi, lelket melengető leves! Imádat!
Fotó: KockacZukor
Az utolsó napos, meleg őszi hétvégén elvittük a Manót bobozni (http://www.bobozas.hu/visegrad/). A hibát ott követtük el, hogy délután indultunk neki, és mire odaértünk, hatalmas sor fogadott minket. Még jó, hogy a pénztár mellett egy játszótér is volt, mert így a gyerek kibírta a várakozást. Amíg én – Manócska szerint – nyugdíjas tempóban szötyörögtem lefele a dombról, addig az Apja fénysebességet diktált. No de, majd ha már egyedül használja a bobot, megtalálja a saját tempóját is. Ehhez képest vasárnap kifejezetten bátor és talpraesett volt, amikor életében először ült gokartba (http://www.silverkart.hu/), és vezette a kisautót a pályán. Amikor látta, hogy az apja milyen vagányan vezet, lelkes lett, ugyanakkor halkan meg is jegyezte nekem, hogy kicsit fél. Egy-két megnyugtató ölelés után már vennie kellett a bukót, és bátran nekivágott a kalandnak. Betartotta a biztonsági szabályokat, ügyesen technikázott, vagyis profin megugrotta a félelmeit.
Fotó: KockacZukor