A harmincas éveimre eljutottam oda, hogy már jobban érdekelnek a barkácsboltok sorai, mint a plázák emeletei. Már csak kényelmes ruhát viselek, nem a divatosat. A meleg csizmákat veszem, és nem a csiniket. A borból csak a minőségi, az ételből az egészséges. A sminkből az egyszerű, a bútorból a funkcionális és minimál. Az idő múlásával minden átalakul, és ez boldoggá tesz. A konyha sem a robotolás helyszíne már, hanem a bűbáj készítésé. ;-)
Fotó: KockacZukor
Ha a garnélát csirkehús áron lehetne kapni, akkor sokkal gyakrabban enném. Sőt. Annyira szeretem, hogy biztosan hetente főznék vele. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Néha engedjük meg magunknak, lepjük meg vele a családot. Nem csak az íze miatt, hanem mert kevés zsírt és energiát tartalmaz, sok benne a fehérje, a vas és a B12-vitamin, telítetlen zsírsavakkal teli, gyulladáscsökkentő hatása van. A kókusz, a keleti fűszerek pedig mosolyt csalnak a szájak szélére. Különleges, emlékezetes ízélményt nyújtanak. :-)
Fotó: KockacZukor
Könnyű, gyors tészta, van, ahol karácsonyi szokássá vált. Minden előre előkészíthető hozzá, mielőtt neki akarunk látni, csak annyit kell tenni, hogy felforraljuk a vizet, megfőzzük a tésztát és ennyi idő alatt kész is. Két vendégjárás között, ha egy kis ebédre vagy könnyebb vacsorára van szükség, illetve ha a sok gyomorpróbáló fogás után van egy pihenő napunk, és egy kicsit könnyebbet szeretnénk enni, akkor tökéletes választás. A tengeri herkentyű mégis különlegessé (de persze kicsit drágábbá is) teszi.
Amerika zabaország. Nekik találták fel a mekit, abból is rengeteget esznek, de a skála túlsó végén ott van New York a maga 42 db Michelin csillagos éttermével. Amerikában a tésztának is hosszú története van, ami a történelem során az olasz bevándorlás nagy hullámaival párhuzamosan alakult, ma meg már inkább gasztronómiai erővonalak mentén alakul. Találtam egy nagyszerű összeállítást a Grubsteet-en Amerika legjobb pastáiról, melynek segítségével bepillanthatunk a mai Amerika legizgalmasabb éttermi tésztafogásaiba.