Az újabb kijárási korlátozások előtti utolsó éttermi látogatásom a belváros szívében egy növényekkel teli, zöld kertben volt. Pont amiatt vonzott és kezdett el érdekelni, mert olyan, mint egy botanikus kert, ami azzal a képzettársítással jár, hogy ez csakis egy kiegyensúlyozott, kellemes hely lehet, ahol talán még a tudatos táplálkozásra is odafigyelnek.
Soha nem gondoltam volna, hogy eddigi életem legjobb paradicsomlevesét egy fém tálcán viszem majd az asztalomhoz, és egy papírpohárból kanalazom ki. A Bellozzo-ban, az Oktogonon valami fenomenálisan isteni paradicsomleves készül. Ott van benne tényleg a paradicsom! Mennyei!
Nagyon kíváncsian látogattam meg az éttermet. Érdekelt, vajon mit nyújt majd nekem... üres lesz, tartalom nélküli, vagy túl sok, túl nehéz az összhatás, esetleg pozitívan csalódok, és lelkesen távozhatok majd.
Ugyan az étteremben töltött idő és beszélgetés valaminek a végét hozta el, egy újabb változást az életemben, az étterem hangulatából ez nem vett el.
Meleg barna színek, tökéletes helykihasználás, kedves és figyelmes személyzet, kellemes olasz háttérzene, és a legfontosabb - kiváló ételek.
A hely tele volt, elöl is, a hátsó részben is, élt, dobogott a szíve. A borom kellemesen elbódított, az ételeinkre várva elrágcsáltuk a grissinit.
Rendeltünk zellerkrémes bárányhúst, és kacsahúsos tésztát. Egyszerűen mennyei ízeket kaptunk, bár a méretek inkább a női pocaknak kedveztek, a férfi bendő valószínűleg többet is be tudott volna fogadni.
Az étlap különleges és változatos, a borlap végtelen, pohár és üveges borokat is lehet kérni.
Nagyon jól éreztem magam, a kiszolgálás, az étel, az étterem hangulata adott, vissza fogok még térni.
Foglaljatok asztalt, ne hagyjátok ki az étterem nyújtotta élményt.
Elérhetőség:
Telefonszám: +36-1-302-6473
Info: info@pomodorobudapest.com
Asztalfoglalás: reservation@pomodorobudapest.com
Nyitva tartás: Hétfő – Vasárnap: 12:00 – 0:00
Budapest, Arany János utca 9.
- KockacZukor -
Találkát beszéltem meg egy barátommal a városközpontba a tűzijáték vasárnapjára. Mindezt úgy, hogy a stresszes és lótifuti hétköznapok során teljesen kiesett, hogy nemzeti ünnepnap lesz, és a főváros hangosabban lüktet majd, mint egyébként.
Szombaton egész éjszaka esett. Még reggel is. Ki se akartam kelni az ágyból. Végre friss volt a levegő, imádom hallgatni az eső kopogását, érezni a vizes föld szagát. Hálás voltam a kényelmes ágyért, a vasárnapért, az esőért, az életemért. Egészen addig ebben az emelkedett állapotban tudtam maradni, amíg beértem a Deák térre. Csak akkor jöttem rá, miért is ez nagy tömeg, lökdösődés, turisták, nyüzsgés.
Szürke arccal fogadtam a barátomat. Csak azon kattogott a fejem, hogy hova meneküljünk. A gyomrom korgott, nem tudtam két egész összefüggő lépést tenni. A hozzám legközelebbi lépcsőre fel is ugrottam, és a Buddha Miniben találtam magam.
Molnár Zsolt főszakács közvetlensége meglepett. Nemigen tapasztalom ezt a nyílt és egyben befogadó, kedves kommunikációt itthon, főleg nem, ha a háttérmunkára, az alapanyagokra, és egyéb kulisszatitokra kérdezek rá. Valójában rákérdeznem se kellett, mert Zsolt olyan őszinte szeretettel mesélt nekem a Made in Pasta-ról, hogy nagyon hamar elvarázsolt a világuk.
