A múlt hétvégén autóval jöttem vissza Budapestre vidékről. Soha nem volt semmi problémám az út során, de most az egyik autópályán nagyon rossz élményben volt részem. Egy hatalmas fekete dög jött utánam, és bár volt mellettem még két üres sáv, sőt megfelelő tempóban is haladtam, ez a gépállat engem nyomott, és villogott és dudált, és csak nem akart békén hagyni. Le voltak sötétítve az ablakai, nem is láttam, ki ült benne.. Komolyan megijesztett, én pedig nem értettem, miért nem kerül ki. A szituáción túljutva elgondolkodtam azon, hogy pillanatok alatt milyen balesetek történhetnek, és hogy milyen értékes a saját életünk, mások élete. Óvatosan az utakon! 

Fotó: KockacZukor

Húgommal mindennap csetelünk vagy beszélünk egymással. Meséltem neki, hogy édesburgonyával dolgozom éppen, mire azt válaszolta, hogy a három éves lánya is imádja. :D Ergo, nem kell külön a kicsinek is főzni, megoldható az ebéd egyetlen sütéssel egyszerre a kicsinek és nagynak is. A kicsinek kevesebb fűszerrel, míg a nagyoknak sült fokhagymával, fetával, kakukkfűvel.

 Fotó: KockacZukor

Nem könnyű minden hétvégén olyan gyerekprogramot találni, ami megfelel az időjárásnak és a pénztárcánknak is. Az internet böngészésére sincs mindig idő vagy kedv. Erre a problémára ajánlom megoldásként a SZÉLFORGÓ nevű naprakész gyerekprogram ajánlót (http://www.gyerekprogramajanlo.hu/ a Facebook-on: https://www.facebook.com/pages/Sz%C3%A9lforg%C3%B3/276004349204822?ref=hl.) Ha a hírlevélre feliratkozol, rendszeresen megkapod az aktuális programajánlókat. Szerintem próbáld ki Te is. :-) 

Fotó: KockacZukor

Nagyon régen jártam Pécsen, pedig a szüleim 40 percre laknak a várostól. A legutóbbi meglátogatásuk alkalmával édesanyám kitalálta, hogy sétáljunk egyet Sopianae belvárosában, hiszen olyan gyönyörű az idő. A nap hét ágra sütött, közben egyszer-egyszer finoman szitált az eső, szivárvány született. Bár a város lakosai valószínűleg nem örülnek neki, én imádtam a street art-ot, a nyilvános parkolók falára festett remekműveket, az ötletes szökőkútjaikat, a művész kávézókat. A fotóim őszi hangulatához gesztenyét és leveleket gyűjtöttünk, nevettünk is anyával, mert olyan volt, mint amikor környezetórára készültem a házi feladattal.

A gesztenyéről pedig eszembe is jutott egy gesztenyés-húsos tészta recept, amit a napokban olvastam. Hát elkészítettem. :-)

Fotó: KockacZukor

A két falánk olasz műsorát imádom. Nemcsak isteni recepteket osztanak meg a nézővel, de életérzést is közvetítenek.. vagyis nem csak szeletelnek és forralnak egy konyhapult mögött. :) Bemutatják az olasz tájegységeket, és azok gasztro kultúráját, beszélgetnek az utca emberével, foglalkoznak társadalmi és emberi problémákkal, főznek a kocsi hátuljában, a tóparton, a természet lágy ölén, a boros pincék mélyén. Kedves és humoros öregurak, akik a sármjukból a korral cseppet sem veszítettek, sőt.

Fotó: KockacZukor

Ha tésztázok, akkor mindig ők ketten jutnak eszembe még akkor is, ha a tészta eredetileg nem is olasz találmány. Számomra az étel és étkezés nem csak egy fiziológiai szükségletet kielégítő tevékenység, hanem egy kis élmény, egy kis meditáció, egy kis szünet, egy kis magunkra és a másikra figyelés, így a két falánk olasz úr közvetíti számomra mindazt, amit a főzés, az ételek és italok hozzáadhatnak az ember életéhez.  

Óriáskagyló tésztával még nem dolgoztam, így főzés során nem mertem a lábost a tűzön magára hagyni. Folyamatosan figyeltem, vajon mikor fő meg, de nem főjön el a tésztám. Spenóttal, ricottával töltött kagylókat készítettem.

Hozzávalók:
500 g ricotta
2 egész tojás
Vegeta ízlés szerint
60 g bébi spenót
1 kk szerecsendió
3-4 gerezd fokhagyma
vaj, a sütőtál kikenéséhez
fél csomag Gyermelyi Óriáskagyló tészta

Elkészítés:
A tésztát forrásban lévő olajos, sós vízben al dente-re főzzük, majd leszűrjük, és hagyjuk kihűlni. A ricottát, a két egész tojást, a szerecsendiót, vegetát, összetört fokhagymát és a csíkokra vágott bébi spenótot összekeverjük egy nagyobb tálban. Egy kávéskanállal a keveréket belemerjük a kagylók belsejébe, majd egy vajjal kikent tűzálló tálban sorba állítjuk őket. Kb. 30 percen át, előmelegített, magas hőfokú sütőben hagyjuk sülni. Tálaláskor parmezán sajttal szórhatjuk meg, és friss, zöld salátával fogyaszthatjuk.

Fotó: KockacZukor

A tűzálló tálban sorakozó töltött kagylók látványa és a sült tészta illata már idő előtt a konyhába csalogatta a vendégemet. Kitöltöttem a borainkat, és tálaltam. Én megadtam a módját a finom falatozásnak, de a vendégem a kezébe vette a kagylókat, és egy-két harapással önfeledten elpusztította. Hát igen. Lehet így is, úgy is. Kinek mi esik jól. :)

Jó étvágyat hozzá!

- KockacZukor -

Végre! Valaki odamerészkedett az óriáskagylóhoz. Ráadásul az én példámon felbuzdulva! És medvehagymát töltött bele. (Itt jegyzem meg, hogy alig 3 hete írtam arról, hogy miért nem lehet a zöldségesnél medvehagymát kapni, és tegnap mit látok? Medvehagymát a CBA zöldséges-pultjában. Köszönöm, kedves Lázár Vilmos, kevesen adnak ennyire a kritikáimra)

Az első bonyolultabb Vomberg-recept a Gyermelyi szakácskönyvéből, amit volt merszem elkészíteni, és hát nem is sikerült valami fényesen.
 

Pár évvel ezelőtt az indiai ételekre voltam rákattanva, de már akkor sem szerettem a fél életemet a konyhában tölteni, így sokat gondolkodtam azon, mivel lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban minőségi indiai ízeket tenni az asztalra.

Ezt a receptet azért közlöm, mert erősen érzem magamban az elszánást, hogy én is elkészítsem saját magamnak. Most kiderül az igazság. Finom-e? Szép-e? Könnyű-e?
 

Nem szívesen válunk meg a paradicsom-spenót-sajt nemzetiszínű mennyországától, de szívesen nyitunk a különlegesebb fajta tészták felé. Az óriáskagyló régóta beszédtéma, de még egy újjal sem mertünk hozzáérni. Mr. Vombergé az elsőbbség.