Amikor a kisfiam hajnali ötkor már csiripel, akkor kilenc óráig jellemzően minden házimunkát elvégzek, és közben főzök is valamit. Ugye, ismerős? :) Nyilván nem egy hosszú főzést igénylő marhának állok neki, vagy egy pepecselős tortát készítek, de biztosan valami jót. :-) A finom ebéd után pedig csak a fiamé vagyok, irány a természet, egy klassz játszótér (például a Kalóz Játszótér Csepelen ;-) ), de legalább is a nagyszoba játszószőnyege...
Fotó: KockacZukor
Fokhagymás zsemlemorzsa ropogós... annyira szép már a hangzása is ennek a három szónak. Hát még az íze így, hogy megkoronáztam, és élvezetesebbé tettem vele egy hétköznapi sajtos tésztát. Krémesen lágy, és olyan jó itt-ott ráharapni a pirult, ízes zsemlemorzsára. Szomszédasszonyom ajánlásával; üzenem neki innen is: tényleg finom lett. Érdemes lefújni a port a régi klasszikusokról, és kísérletezni velük. :)
Fotó: KockacZukor
Fáradtan értél haza, de az éhes szájak vacsira várnak? :-) Vagy csak a nyári kánikulában nincs kedved túl sok időt a konyhában tölteni? Akkor készíts te is egy krumplis, tojásos lepényt! A lepény hozzávalóit még gazdagíthatod a fantáziádnak és ízlésvilágodnak megfelelően további zöldségekkel vagy sonkával, csirkével, fűszerekkel. Ha viszont nincs más a kamrában és hűtőben, akkor is nagyon finom lesz így, csak az alap hozzávalókkal!
Fotó: KockacZukor
Ha barátnő jön látogatóba, nyilván valami csajos ebédet fogok készíteni. Azt hiszem ez a leves tökéletesen betalált. A színe enyhén rózsaszín, az íze édesen pikáns, a tésztától laktató. Hajrá lányok, készítsétek el ti is. Imádni fogjátok. :D Természetesen, a hozzávalók cserélhetőek laktózmentes tejre, eritritre, gluténmentes étkezési keményítőre, szénhidrát csökkentett Gyermelyi Vita Pasta tésztára. ;-)
Fotó: KockacZukor
Helló szombat, helló tavasz! Úgy szeretnék egy isteni reggelit, és úgy szeretném, ha valaki ágyba hozná nekem. Kérek szépen mellé tejeskávét, langyosat! Mesét szeretnék nézni a reggeli közben, és pizsiben szeretnék maradni. Hogy mit ennék reggelire? Valami jófajta, ízletes, ropogós és tápláló péksüteményt, amit paradicsomos, chilis, gorgonzolás tojásba mártogathatok. ;-)
Fotó: KockacZukor
Csotrogány kis öreg kocsimra szinte úgy tekintek, mint családtagra. Viseli a szélsőséges időjárást, az én vezetési stílusomat, a dugókat, a hamis éneklésemet. Azokon a napokon, amikor épp nem vezetek, és csak áll az utca szélén, az ablakból is kinézek rá, hogy lássam, rendben van-e. Sajnos nemsokára eléri a futott kilométereinek határát, és el kell kezdenem megkeresni az utódját. A netes autóböngészés mellé kísérőnek milyen finom is lesz a lenti tésztaétel! Készítsd el velem! :)
Fotó: KockacZukor
A háziorvosi rendelőbe soha nem lehet elég korán érkezni. Ha a rendelés délután négykor kezdődik, akkor a negyed órával korábban érkezés már késő... Amikor megláttam azt a sok embert, aki a dokira várt, majdnem visszafordultam. De nem tehettem, hiszen gyógyulásért, gyógyszerért mentem. Két és fél óra után "végre" be is jutottam a doktornőhöz... Gyere már tavasz! Nem akarok több vírust... sem bacikat... a rendelőből hazaérve nem sok lelkierőm maradt a főzéshez; még szerencse, hogy ez a finomság gyorsan elkészült, és új életet lehelt belém. :)
Fotó: KockacZukor
Az egész pár éve, az oviban kezdődött. Azelőtt hírét sem hallottam. Az anyukám nekem sohasem készített ilyet, és az én koromban még nem volt a menzák étlapján sem ez az étel. Ám a gyerekem megismerte, megszerette, és bár már iskolás lett időközben, mégis néha napján újra kéri. Így volt ez most szombaton is, amikor a Thor egyik részét néztük dévédén, így ismét asztalra került az egyébként valóban mennyei kukoricafőzelék. Még Apa is bőszen kanalazta a lábasból, pedig ő egyáltalán nem az a páplievő fajta. :)
Hozzávalók:
A lecsepegtetett konzerv kukoricát vajon átmelegítjük, majd megszórjuk liszttel, elkeverjük. Felengedjük vízzel. Sózzuk, borsozzuk, kevés cukorral felül édesíthetjük. Kóstolgatni kell. A legvégén mehet bele tejszín, de ha túl sűrű, a tejszín tejjel is kiváltható. Tálalásnál reszelt sajttal dobható fel. Mi fasírttal szeretjük leginkább. Menzakosztra fel! Éljen a kukoricafőzelék! El ne feledjék az eljövendő korok. :)
Fotó forrása: https://fabulesslyfrugal.com
Egy reggel úgy döntött az egyik fogam, hogy mindenféle előzetes jelzés nélkül megreped, és a fele kiesik. Hú, de pipa voltam... tudtam, mi következik. Azóta a pénztárcám tartalmának nagy részét a fogorvosomnál hagyom. Mert ha már egyszer elmentem hozzá egy fog rendezése miatt, akkor tegyünk rendbe mindent... például azt a csúnya régi amalgám tömést is ki kéne cserélni. Imádott szilvás clafoutisomban is van cukor, de esküszöm az elfogyasztása előtt, után és közben is fogat mosok majd ;-), csak egy ideig fogorvosi rendelőt ne lássak.
Fotó: KockacZukor
Kiváló az idő a kirándulásokhoz. Éppen a Budapest környékén található, az általam még felfedezetlen tavakat és tengerszemeket kutatom, nézegetem a térképet. Ajánlom nektek is az ország csodáit, menjetek, csodálkozzatok rá ti is, csodálatos a mi kis országunk. Előtte pedig süssetek édeset és sósat, hogy legyen mit magatokkal vinni a túrára, és reggelizzetek kiadósan. ;-)
Fotó: KockacZukor
Volt egy olyan időszakom, amikor nagyon akartam fogyni, de annak ellenére, hogy alig ettem valamit, egy gramm se ment le rólam. Azóta persze tanácsot kértem, utána jártam, és tudom, hogy a megfelelő tápanyagbevitel nélkülözhetetlen a fogyáshoz is, és egy jól kialakított étrend mellett előbb indulnak meg lefele a kilók, mint az alig evés mellett. A Gyermelyi Vita Pasta tésztái tojás nélkül, speciális, magas minőségű durum őrleményből készülnek, a spenót tele van vitaminokkal, az emésztésre, a hasnyálmirigy működésére jó hatással van, nagy mennyiségű vasat tartalmaz. Érdemes elkészíteni a következő receptet!
Fotók: KockacZukor
Provence-ban ahány boulangerie (pékség) mellett elmentünk, annyiba be is tértünk, vagy az ablakon kukucskáltunk befelé, tátott szájjal, mint a gyerekek. Csilingelő nevű édességeket és sósakat kóstoltunk, úgy ettünk, mintha soha többé nem ehetnénk majd belőlük, még a könnyünk is kicsordult örömünkben. Igen, nyilván ezek az emlékek már mesévé avanzsálódtak, de az biztos, hogy új, addig ismeretlen süteményeket ehettünk. Az egyik ilyen édesség egy vaníliás, kemény, pudingszerű desszert volt, aminek itthon nem találtam meg a receptjét, egészen addig, amíg ezzel a tejpite recepttel nem találkoztam. Miután megsül ez az édesség, a sok tejtől pudingszerűvé válik. Beleharaptam, és már bújtak is elő a szebbnél szebb emlékek. :D
Fotó: KockacZukor
Idén nem utaztam el külföldre, nem pihentem tengerparton, nem jártam be messzi földek városait. Ez a „kiszakadás” nagyon hiányzik, mert csak ilyenkor tudok igazán ellazulni. Csak ha más kultúrkörbe kerülök, ha mások az utcák, a közlekedési eszközök, az ételek, a szokások, az emberek, a zene, az életstílus, stb. akkor tudok igazán magam mögött hagyni stresszt, gondot és mindent, ami az életemet jelenti. Ezzel egyidejűleg pedig belépni egy másik életbe, amelyben a létezés egyetlen célja: a töltődés és öröm. Remélem, jövőre újra lesz alkalmam távoli vidékekre utazgatni és fotózni... addig pedig itthon kalandozom, az ízek világában...
Fotó: KockacZukor
Egy hét szabadságon voltunk. Gyorsan elröpült, de tényleg pihentünk, bár mozgalmasak voltak a napok. Sok időt töltöttünk a természetben, síeléssel, túrázva, sétával. Hazaérve igényeltük a meleg ebédet vagy vacsorát. Mindenki „leveses” a családban, így tartalmas krémlevesek is készültek. Imádtam a mozgástól és hidegtől kipirosodott arcú, és szürcsölő családtagokat az asztalnál magam körül. :-)
Fotó: KockacZukor