A reggeli két órás cukorterheléses vizsgálat megviselt. Hiányzott a reggeli, a tea, a kávéról már ne is beszéljünk. Attól a tömény szőlőcukros italtól pedig, amit bele kellett töltenem a gyomromba, két órán át szédelegtem. Komolyan gondolkodtam azon, hogy szólok a nővéreknek, adják oda az ellenszert. Aztán miután a vérvételek is megtörténtek, elővehettem végre a szendvicsemet. Fél perc alatt eltüntettem.

Miután az apró szendvicsem nemigen töltötte meg a gyomromat, és nem állt vissza a szervezetemben a megbolygatott rend, az utam a Belvárosi (Hold utcai) Piac felé vettem. A Steamboo-ról, Szabó Győző bisztrójáról már rengeteget olvastam, így végre meg kellett tapasztalnom, milyen is ez a kis hely, és, hogy vajon mit tud.

Az Akademia Italia étterme tágas, világos volt, amikor beléptünk. Jobbra mindjárt egy delikátesz pult fogadott minket - tésztákkal, különleges olívaolajokkal és balzsamecetekkel, édességekkel, kávéval és borokkal - amiken végigpásztáztam a szemeim, amíg az asztalunkhoz nem értünk. A hatalmas térben mégsem vesztünk el, mert rozmaring illatú barátságos és meghitt kis sarkot kaptunk a vacsoránk elfogyasztásához. Ő lasagne-t evett, én rákos, ropogós-sonkás salátát. A rose illatos, mély rózsaszín volt, a fiatal éttermi csapat pedig lelkes, mosolygós, életvidám.

Engem mindig elbűvöl, ha egy étterem rágcsálnivalót, pár falat előételt szolgál fel a főételekre várakozva. Szeretem az ízlésesen becsomagolt péksüteményt, és ezekben mind részem lehetett az este során. Bár annak azért jobban örültem volna, ha nem fehér kenyeret, hanem olasz ciabattát, vagy croissant, meleg, magos barna kenyeret találok a papírzacskóban. Ugyanakkor a grissini mennyei volt, ropogós, szívesen kértem volna repetát... :-)

Az étlap nem túl bonyolult, sőt inkább az olasz konyha egyszerű fogásait sorakoztatja fel, de így legalább nem érhet meglepetés. Az étterem kizárólag szigorúan ellenőrzött, minőségi, eredetvédett alapanyagokkal dolgozik. Tésztáikat és desszertjeiket frissen, helyben, hagyományos, kézműves módon készítik.

Az étterem főzőiskolát is működtet, bár ezen – még – nem vettem részt, így nem tudok részletesebben beszámolni róla, mindenesetre óriási ötlet egyszerre mindent közkinccsé tenni, amit egy olasz étteremben lehet: alapanyagokat, tudást és ételt is egyben. Ó igen, és a hab a tortán, hogy az ételek és italok 'take away' változatban is kérhetők.

Elérhetőség:

+36 1 301 0563
info@akademiaitalia.hu
1051 Budapest, Szent István tér 12.

- KockacZukor -

Az ünnepek után visszatértem a fővárosba a családdal töltött vidéki napok után. Természetesen, ahogy megkezdődött a munkahét, máris mehettem be a városba, annyi intéznivalóm volt gyógyszertárban, bankban, ilyen és olyan üzletben. Teljesen meghökkentem, amikor megláttam a tömérdek embert a belvárosban és a bevásárlóközpontban. Nem értettem, mi ez a forgatag, de aztán rájöttem, hogy az ajándékutalványokat és az ajándékba kapott pénzeket váltják be és költik el.

Novemberi tavasz. Kellemes, imádom. Remélem, ez nem azzal jár azért, hogy márciusban viszont hóviharok jönnek. Szombat, Gozsdu udvar, antik vásár. Imádom végignézni a kínálatot, szeretem a régit, az újat és a mást. Barátnős nap, ebéd, bor, olasz kávé, brüsszeli macaron a Paul-ból, és mozi.

Kimerítő volt beérnem a belvárosba az őszi hűvös és erős esőtől. Bár én – a pontosság mintapéldánya – késtem, Ágnes és Adolfo, akik villás reggelire hívtak meg az Á la Maison-ba, mosolyogva vártak. Úgy estem be az étterembe – vagy ahogy a gastro közönség nevezi, „reggelizőhelyre” – mint egy ázott madár.

A banán-kesudió-datolya-vanília-kókuszvíz itóka különleges volt. Megkóstoltam a barátnőm  répából, almából, narancsból készített kombóját is, és bólogattam vidáman, mert nem semmi ízorgia játszódott le a számban.

A párom komoly bringa fan, minden típusú terepre külön kerékpárja van. Éppen egy egysebességes csodát épít magának. Mint egy kirakó vagy lego, szinte minden darabkáját ő illesztette össze. A hegesztéshez azért külső segítségre volt szükség, ami miatt ki kellett ugranunk Halásztelekre. Amikor elindultunk, már akkor éhes voltam, de hát a szenvedély az szenvedély, vagyis a bicajépítés mögött a korgó gyomor is csak második helyre kerülhet. :) Miután végre visszaértünk, utunkat a 11. kerületi Bartók udvarba, ott is az Il Treno étterembe vettük. Meglepődtem, amikor kívülről megláttam, mert az én emlékeimben az Il Treno "gyorskajáldaként" volt meg. Ezt a kellemes éttermi megjelenést még nem ismertem.

Az étterembe belépve minimalista stílussal, barátságos barna, bézs, vaj színekkel, hangulatos lámpákkal, nagy belső térrel találkoztam. A visszafogott enteriőr rejt néhány abszolút modern, különleges design elemet is. Különleges képi világok lógnak a falakon; volt olyan is, ami előtt hosszasabban elidőztem. :)

Az étlapra is a minimalista megjelenés a jellemző. Szimpatikus volt, hogy a desszertlapot nézegetve egy dietetikus ajánlásával találkoztam. Mivel én is odafigyelek arra, hogy mit eszem, így jól esett ez a törődés, odafigyelés az étterem részéről. Az árazás abszolút pénztárcabarát, már az étel kóstolása előtt is elégedett voltam.

Az Il Treno ráadásul családbarát, a kisgyermekes anyukák szerintem örülni fognak, ha meglátják, hogy rájuk is gondolt az étterem. :)

Annyira, de annyira éhes voltam, hogy úgy éreztem, egy hatalmas tányér lasagne-t fel tudnék, mi több, fel is fogok falni. Kemencében sült lasagne-t rendeltem tehát, ami illatos volt, meleg, és csodásan ínycsiklandó. Az íze különleges bazsalikomos, szaftos, amilyenre a szemem, a szám, és a pocakom is vágyott. :)

A pincér barátságos, tisztelettudó és segítőkész volt. Vacsora lévén még egy kis hangulatvilágításról is gondoskodott. Az étel hamar elénk került, és annak elfogyasztása után is figyeltek ránk, azonnal elvitték az üres tányérokat. Kellemes este volt!

Térj be hozzájuk Te is, vidd a barátod, barátnőd, fiad, lányod, családod!

Nem fogjátok megbánni! :)

Il Treno:

Bartók udvar:

http://www.iltreno.hu/il-treno-etterem-bartok-C11

1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.

Trombitáskert Étterem:

http://www.iltreno.hu/trombitas-etterem-C19

1024 Budapest, Retek u. 12.

- KockacZukor -

Már két napja csak zuhogott és esett, és csepegett. A nyaralásunk alatt úgy 10-15 fokot esett a hőmérséklet, és a szalmakalap, napszemüveg, szoknya együttese helyett, mackónadrág, zokni és pulcsi lett a mindennapi viselet. Hamar meguntam a bezártságot, és úgy döntöttem, hogy ha esik, ha fúj, mi elindulunk. Sümeg várát néztük ki célpontnak, és mivel még egyikőnk sem járt itt, kíváncsiak voltunk, még ha közel két órát kellett is utaznunk.

Fotó: KockacZukor

A kolleganőm a minap búcsúzott el tőlünk, és kezdett új munkahelyen másnap. A búcsúbulira cukormentes sütivel készült, ami isteni finomra sikerült, és mind elfogyott. Pár hete leánybúcsún voltam, ahol a csajok szinte sikongattak örömükben, amikor megtudták, hogy a süti diétás. Egy barátommal vacsorázni mentem egyik este a belvárosba, és amikor az étlapot nézegettük, elmesélte, hogy a tejtermékek felfújják, rossz a közérzete tőlük, így próbálja kerülni azokat az ételeket és élelmiszereket, amik tejet tartalmaznak. Ki a cukrot, ki a tejet kerüli, de egy biztos: egyre többen étkeznek tudatosan.

Szerencsére ma már nem csak káros bogyókkal tudjuk a cukrot helyettesíteni, és az egészséges táplálkozás már szinte a mindennapjaink része. Nem sok ember tud lemondani az édességről, így amikor azt hallja, hogy van egy hely, ahol megehet egy szelet süteményt vagy egy tál fagyit anélkül, hogy lelkiismeret furdalása legyen, vagy az az egészségét veszélyeztetné, előbb-utóbb úgyis elzarándokol erre a mágikus pontra.

Így voltam én is a NoGlu Cukrászdával. Mivel nyár van, és fagyiszezon, ezért úgy gondoltam, hogy írok is nektek róla pár sort.

Amikor Nagyapám elhatározta, hogy a Balatonon épít egy nyaralót, először Balatonlellén kezdett el telket keresni. Sajnos a neki tetsző ingatlanok a vízparttól nagyon távol estek, így a nézelődést átette Balatonszárszóra. Egy apró utcácskában kezdett el építkezni, és a család azóta kényeztetheti magát itt a magyar tenger mellett minden nyáron és tavasszal, vagy amikor épp kedve tartja.

Mi lassan egy hete élvezhetjük, hogy reggelente a millió madárka, a napsugarak, és a nyári szellő keltenek minket. Az utca csendes, néha egy-egy kutya ugat, és vakkant egy halványat. Az udvari diófa alatt üldögélve, a méhek zümmögésére és a falevelek csilingelésére koncentrálva még a fejem is el tud csendesedni, és két-három nap után kaján vigyor ragad az arcomra... önkéntelenül. ;-)

Már az idejét sem tudom annak, hogy mikor ettem ilyen tartalmasat, ízeset, különlegeset, és szépet egy étteremben. Ezentúl, ha valaki megkérdezi, hogy tudok-e jó éttermet ajánlani, az Apacuka lesz az első, ami eszembe jut majd.

Ismeritek a „Kőleves” című magyar népmesét? A katona, aki betegen vándorol, levest szeretne főzni, de hozzá semmije sincsen. Kér tehát az egyik faluban répát, zsírt, tarhonyát, még egy kis szalonnát is, azzal, hogy "Kőlevest szeretnék főzni, ni itt, ezzel a kővel",  és letesz az asztalra egy öklömnyi követ. Meg is főzi, a végén még kolbászt is kap bele, és szét is osztja a maradékot.

Hogy miért is jutott eszembe ez a mese? Mert múlt héten a Kőleves nevű étteremben jártam. Hogy az étterem nevének megválasztásában ez a magyar népmese szerepet játszott-e, nem tudom.

Valentin napra nagyon egyedi és különleges dologgal készültem a páromnak. Mivel én nem tudtam volna magam elkészíteni az ötletemet, ezért felkerestem egy szakembert, azzal, hogy valósítsa meg amit elképzeltem. A lehető legrészletesebben megbeszéltük, hogy kell kinézzen az ajándék, és én lelkesen vártam a végeredményt. Amikor azonban megkaptam azt, egy világ omlott össze bennem. Egyetlen részlete sem volt olyan, mint ahogy egyeztettünk. Az egész különleges meglepetés így kútba veszett. Az utolsó pillanatban kellett besétálnom egy nagyobb bevásárlóközpontba, hogy valami aprósággal azért készülhessek. (Természetesen az ötletem megvalósítása nem marad el, csak találnom kell hozzá egy valódi szakembert. :-))

A bevásárlóközpontban nézelődve találtam rá a Biosétányra, és vesztem el benne majdnem egy órára, a termékeket vizsgálgatva, tanulmányozva. :-)

Ajánlom minden egészséges táplálkozást előnyben részesítőnek, mert hatalmas a választék. A legtöbb termék bio- vagy ökogazdálkodásból származik. Több olyan élelmiszer is megtalálható a sétányon, amelyek kizárólagos forgalmazói, vagyis ezek a világmárkák csak náluk találhatóak meg.

Polcaikon a bioélelmiszerek mellett megtalálhatóak a bio- és natúrkozmetikumok is.

Én egy nagyobbacska szatyor élelmiszert vásároltam náluk, és biztos, hogy vissza is fogok térni.

De beszéljenek helyettem a képek, illetve térj be a boltba, nézz körül személyesen! :-)

Elérhetőség:

www.biosetany.hu

Elhelyezkedés: Mamut I. 1. emelet

- KockacZukor -

..avagy a SonkaArcoknál vacsiztunk.

Hét közben, viszonylag kora délután érkeztünk a bárkonyhába.

Már több blogger, szakmabeli, illetve „csak” az ízlelőbimbóit kényeztető gasztro fan írását olvastam a helyről. Eljött az idő, hogy a saját érzékszerveimmel is megtapasztaljam az éttermet.

Az első benyomást nem az ételek adták, hanem a hely hangulata, a kellemes enteriőr, a sötét fából készült bútorok, a falak, a táblákra festett grafika, a vendégek köre, a felszolgálók segítőkészsége, a pultban állók viselkedése, vagyis az étterem lelke. Az belső színek simogatóak, a bútorok minőségiek és kényelmesek, a felszolgáló mosolygós.

A relatív korai érkezés miatt a vendégek még nem töltötték meg az éttermet, így nem tudtunk meghitten „elbújni” a párommal. Egy csendben duruzsoló, teli helyen meghittebben elveszhetünk egymásban, és a felkínált gasztronómiában, mint egy csendes, de még üres helységben.

Mint fotós, imádtam és elmerültem a falakat díszítő fotókban, amik nem csak ötletesek, de színvilágban a helyhez passzoló, profi alkotások. 

A Budapest belvárosában, könnyen megközelíthető helyen található SonkaArcok bemutatkozó oldala szerint a bárkonyhájuk minden, ami jó és a sonkával legalább érintőlegesen kapcsolatban áll. Vonzerejét a delikát ételek jelentik, a sonkák, a különféle spanyol szalámik és ízletes sajtok. A délelőttöt gasztrobárként indító hely estére á la carte étteremmé alakul.

Mi három fogást ettünk végig, és bár nem sonka- és szalámitálat rendeltünk, azért a tésztás főfogásból nem maradhatott ki a sonka. Elmélyült borozgatás mellett jutottunk arra, hogy jól érezzük magunkat az SonkaArcoknál, és biztosan vissza fogunk térni, mert van még mit megkóstolni az étlapról. :-)

Web: www.sonkaarcok.hu

Cím: 1053 Budapest, Kecskeméti utca 2. / Egyetem tér

- KockacZukor -

Bejglit rendelni? Hogy ne az édesanyám készítette diósat, mákosat és gesztenyéset egyem? Kizárt! El sem tudtam képzelni ezt mindaddig, amíg a DELI facebook oldalán meg nem pillantottam az előrendelhető bejgli kínálatot. Volt áfonyás-marcipános, konyakmeggyes, vörösboros-szilvás, narancsos-trüffeles, és még sorolhatnám. Mivel nem csak főzőcskézni, és gasztro fotózni szeretek, hanem vásárolni is, felkerekedtem, és megnéztem ezt a delikáteszt is.

Tudom, milyen nehéz az ételallergiában szenvedőknek, ezért tartottam fontosnak elmenni a KÖLES-be, Budapest első reform és gluténmentes éttermébe. Egy kis missziónak éreztem, hogy felhívjam a lisztérzékeny – és egyéb tekintetben tudatos életmódot folytató – emberek figyelmét erre a kis helyre.

Egy pénteki napon látogattam el Rita, a gasztroblogger és Krisztina, a táplálkozási tanácsadó éttermébe, ahol nem csak a vidám, világos és barátságos belső, hanem a kedves tulajdonosok mosolya is maradásra bírtak. Minél többet beszélgettem velük, annál hálásabb voltam azért, hogy rájuk bukkantam, hiszen igazán egyedi, amit felépítettek. Az étterem főfalán megörökítették mindazt, amivel azonosulnak:    

Az étterem belső világa, a design apró kis elemei is megfogtak, lásd ezt a – természetesen – kölessel töltött lámpát:

A KÖLES-ben azért az íz az úr, na meg persze az egészség!

Én csirkepaprikást ettem gluténmentes tésztával. Olyan volt, mint nagymamám és anyukám főztje. Annyira hiányzott már! :-) A túrórudi torta, mintha tényleg túrórudiból készült volna. A bodzabogyós-mentás szörp, Krisztina szavajárása szerint a „2.0-ás bodzaszörp” még sokáig emlékeimben élő élmény lesz.  

Látogasd meg Te is őket! :-)

KÖLES étterem:

1071 Budapest, Kertész u. 41.

 +36-1-400-8967

http://www.koleskonyha.hu/

Facebook:

https://www.facebook.com/Koleskonyha?fref=photo

- KockacZukor -