A karácsony és szilveszter nem csak a családokról, az ajándékozásról, a fenyőfáról szól, hanem nélkülözhetetlen részét jelentik a gyönyörűen terített asztalok, az illatos ebédek és vacsorák is. De miért hanyagoljuk el annyira az ünnepi reggeliket? Hiszen egy pohár kávé vagy illatos tea mellé csodálatos egy szelet kuglóf, esetleg pite elfogyasztása. Elvégre az ünnepek alatt szabad már kora reggel is bűnözni. Nemde? ;-)
Fotó: KockacZukor
Nemsokára itt a karácsony. El sem hiszem, hogy ismét eltelt egy év. Az én életemben meghatározó a 2016. év decembere, alapvetően meghatározza a következő évemet, és az egész életemet. Felesleges küzdeni a változás ellen, úgyis megtörténik, az egész életünk egy változás-sorozat, jobb hozzászokni. A változások mindig félelmetesnek tűnnek. Nem tudjuk, mi vár ránk, csak azt tudjuk, mit hagyunk hátra. Pedig a változás tele van újdonsággal, izgalommal, és miért ne lehetne sokkal szebb annál, mint ami eddig volt? Egy valami viszont biztos nem fog változni, és remélem, ennek örülnek a kedves olvasók: hogy én tovább főzőcskézek, és fotózok. ;-)
Fotó: KockacZukor
Kellemes húsvéti ünnepet kívánok minden kedves olvasónak! Ez a répatorta isteni ünnepi desszert, a hozzávalói sem túl bonyolultak, mindenhol kaphatók, sőt, valószínűleg a kamrád és hűtőd állandó lakója is mind! Jó pihenést, kellemes napokat a család körében! :-)
Fotó: KockacZukor
A húsvét már nem olyan dugig evős ünnep, mint a karácsony. Sőt, inkább könnyed salátákat, sonkát, tojást, friss zöldségeket, savanyút, illatos levest eszünk a családi ebédeken. A borok már lágyabbak és könnyedebbek, a beszélgetések egy része már az udvaron folyik, sőt, ha úgy adódik egy jó kis vidéki erdei sétát is teszünk. A kicsik fészket készítenek a nyuszinak, mi nagyok pedig süttetjük az arcunkat a napon. Imádom!
Fotó: KockacZukor
Gyerek voltam, amikor hosszú, sötétzöld, gazdag füvet szedtem húsvét előtt, hogy a nyuszinak fészket készítsek. A húsvéti szokások egy része felnőtté válásom során is megmaradt, mint a tojásba dobálásos húsvéti családi játék, amit mindig kint az udvaron és napsütésben játszottunk. Persze, hogy ki ne maradjon, hóesésben is ünnepeltem már a húsvétot, ami nem nagyon tetszett, sőt kifejezetten rosszul esett, hogy még nem virít a kikelet. A bringákat már elővettük téli álmukból, vagyis remélem, hogy az idei húsvét már a tavaszban fogad minket...
Fotó: KockacZukor
Nem hiszek a karácsonykor ajándékokra felvett hitelekben, nem hiszek a giccsben, és a végtelen pénzköltésben. De hiszek a karácsonyi vacsora illatában, a békés csendben vagy éppen zsivajban eltöltött estékben, az egymás mellett filmezésben, társasozásban, kártyázásban vagy harsány beszélgetésben, a találkozásokban, a díszek fényében, a karácsonyfa tűlevelében, és az év végi pihenésben.
Békés, boldog karácsonyt kívánok minden kedves Olvasónak!
Fotó: KockacZukor
Van, aki alig várja a telet és a havat, a síelést, a korcsolyát, a szánkózást vagy egyszerűen csak a hógolyózást és hóember építést. De sokan nem szeretik a hideget, inkább tavasz és nyár rajongók. Ugyanakkor ők is szeretnének kikapcsolódni a hideg idő ellenére is. Nekik ajánlom a következő programokat, amik kupon formájában, akár karácsonyi élmény-ajándékok is lehetnek. Festeni mindenki tud: www.paintcocktail.com; Főzősuli, nem csak kezdőknek: www.chefparade.hu; Szereted az agykontroll tanfolyamot, és az alfa szintet? Ismerkedj meg a théta állapot rejtelmeivel is: www.orshee.me; A nevetésből soha nem elég: www.dumaszinhaz.hu; Ugye régen voltál már tekézni?: www.aranyoldalak.hu/sport-szabadido-es-utazas/tekepalya/budapest/
Fotó: KockacZukor
Tavaly esett a hó húsvétkor. Meglátogattuk a nagybátyámékat, és az ünnepi ebéd után arra készültünk, hogy kimegyünk az udvarba, „tojásba dobálni”, de a hó miatt sajnos nem tudtunk játszani. Ez a „tojásba dobálás” egy régi húsvéti játék, amit még a nagyszüleinktől tanultunk. A játék lényege, hogy a család minden férfi tagja kap egy hímes tojást a párjától. Ezt az asszony leteszi a földre, és lép egy nagyon nagyot a tojás mellől. Erre a pontra kell állnia a férfinek (terpesz állásban, lehajolva), és innen kell 20, illetve 50 forintosokkal, dobással beletalálnia a tojás testébe. A játék során a nőt és a férfit más motiválja: a nő annak örül, ha nem talál bele az ura a tojásba, mert minden aprópénz, ami mellé megy, az asszonyé lehet. Viszont ha a férfi mégis sikerrel jár, a hímes tojás az övé, és a játéknak vége. Nyilván a nagyszüleink korában ezek a kis összegek sokkal többet értek, de azt hiszem, ennek már nincs is jelentősége. A család közös mókájának, nevetésének van igazán értéke. Nagyon remélem, hogy ezen a húsvéton a napocska simogatja majd az arcunkat az udvaron, és messze kergeti a hideget és a havat. :)
Fotó: KockacZukor
Szilveszterkor nem ehetünk halat, mert az elúszik a szerencsénkkel. Baromfit sem ehetünk, mert az kikaparja a szerencsét. De szerencsére tésztát ehetünk, akár ünnepi ruhába öltöztetve. :-)
Fotó: KockacZukor
A karácsonyi és családi vacsorára készülve az jutott eszembe, hogy az évek során milyen változások is voltak a hatalmas étkezőasztal körül. A nagyszülői házban még kicsi gyerekként csodáltam a szépen megterített ünnepi asztalt, majd a nagypapa és nagymama elmentek. Beültek a helyükre a szerelmek, majd férjek, később a Hugim a családjával külföldre költözött. Falatoztuk már hárman, de tizenhárman is az ünnepi fogásokból. Ami viszont minden karácsony alkalmával állandó, az a kacsacomb, amihez ebben az évben karamellizált gyümölcsös tésztát készítettem.
Fotó: KockacZukor
„Só van az ereimben, és homok a szívemben” – szokták mondani a tengerek szerelmesei. Számomra mindegy, hogy hol van az a tenger, hogy türkiz vagy kék.. vagy éppen háborgó és fekete.. nekem minden évben látnom és éreznem kell az orromban, a bőrömön. (Bár hozzáteszem, néha úgy elvarázsol, hogy észre sem veszem, hogy a lábfejemről a bőr lepörkölődött a nap tengert melengető erős sugaraitól.. :D De megéri.. még akkor is, ha két héten át fél centis sűrű fehér krémet kell kennem a lábfejemre, illetve anélkül ki sem léphetek a házból. ;-) Igen, megtörtént eset..)
Ha eljön a búcsú, akkor is viszem haza magammal a tengert. Amikor azonban a part, a homok, a sós víz, a halak, és korallok felidézése elhomályosodik, akkor szükségem van egy erősebb érzékszervi élményre. :-) Igen! Hallal főzök! Nem csak a nyaralás során lehet tenger gyümölcseit vacsorázni!
Fotó: KockacZukor
Hozzávalók:
25 dkg Gyermelyi Vita Pasta spagetti
20 dkg füstölt lazac
1 db vöröshagyma
2 ek vaj
½ citrom leve és héja
2 dl főzőtejszín
1 cs. petrezselyem
Elkészítés:
A tésztát sós, olajos vízben al dentére főzzük.
A vajat serpenyőben felolvasztjuk, ebben megpirítjuk a felkockázott vöröshagymát. Hozzáadjuk a kisebb darabokra vágott lazacot, és kicsit pirítjuk a hagymán. Ehhez hozzáadjuk a lereszelt citrom héját és citrom levét. Majd felöntjük az egészet a tejszínnel. Sózzuk, borsozzuk.
Hozzákeverjük a tésztát. Petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
Fotó: KockacZukor
Szavakba nem tudom foglalni milyen isteni lett ez a vacsorám! :D
Te hogy szoktad elkészíteni a lazacot?
- KockacZukor -
A két falánk olasz műsorát imádom. Nemcsak isteni recepteket osztanak meg a nézővel, de életérzést is közvetítenek.. vagyis nem csak szeletelnek és forralnak egy konyhapult mögött. :) Bemutatják az olasz tájegységeket, és azok gasztro kultúráját, beszélgetnek az utca emberével, foglalkoznak társadalmi és emberi problémákkal, főznek a kocsi hátuljában, a tóparton, a természet lágy ölén, a boros pincék mélyén. Kedves és humoros öregurak, akik a sármjukból a korral cseppet sem veszítettek, sőt.
Fotó: KockacZukor
Ha tésztázok, akkor mindig ők ketten jutnak eszembe még akkor is, ha a tészta eredetileg nem is olasz találmány. Számomra az étel és étkezés nem csak egy fiziológiai szükségletet kielégítő tevékenység, hanem egy kis élmény, egy kis meditáció, egy kis szünet, egy kis magunkra és a másikra figyelés, így a két falánk olasz úr közvetíti számomra mindazt, amit a főzés, az ételek és italok hozzáadhatnak az ember életéhez.
Óriáskagyló tésztával még nem dolgoztam, így főzés során nem mertem a lábost a tűzön magára hagyni. Folyamatosan figyeltem, vajon mikor fő meg, de nem főjön el a tésztám. Spenóttal, ricottával töltött kagylókat készítettem.
Hozzávalók:
500 g ricotta
2 egész tojás
Vegeta ízlés szerint
60 g bébi spenót
1 kk szerecsendió
3-4 gerezd fokhagyma
vaj, a sütőtál kikenéséhez
fél csomag Gyermelyi Óriáskagyló tészta
Elkészítés:
A tésztát forrásban lévő olajos, sós vízben al dente-re főzzük, majd leszűrjük, és hagyjuk kihűlni. A ricottát, a két egész tojást, a szerecsendiót, vegetát, összetört fokhagymát és a csíkokra vágott bébi spenótot összekeverjük egy nagyobb tálban. Egy kávéskanállal a keveréket belemerjük a kagylók belsejébe, majd egy vajjal kikent tűzálló tálban sorba állítjuk őket. Kb. 30 percen át, előmelegített, magas hőfokú sütőben hagyjuk sülni. Tálaláskor parmezán sajttal szórhatjuk meg, és friss, zöld salátával fogyaszthatjuk.
Fotó: KockacZukor
A tűzálló tálban sorakozó töltött kagylók látványa és a sült tészta illata már idő előtt a konyhába csalogatta a vendégemet. Kitöltöttem a borainkat, és tálaltam. Én megadtam a módját a finom falatozásnak, de a vendégem a kezébe vette a kagylókat, és egy-két harapással önfeledten elpusztította. Hát igen. Lehet így is, úgy is. Kinek mi esik jól. :)
Jó étvágyat hozzá!
- KockacZukor -