Nem szeretem a gyümölcslevest. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért. Ehhez képest, a szósz állagú gyümölcsöt már nagyon imádom, akár magában, akár hús mellett, akár tésztával. Tudom, viccesen hangzik, mégis így van. A társam ehhez képest kifejezetten imádja a gyümölcslevest, amit leginkább akkor eszik, ha hazalátogat a szüleihez. De ha gyümölcsszósz készül, azért ő is hálás, és falja, amíg van. Készítsd el Te is ezt a meggyszószt, szeretni fogod.

Fotó: KockacZukor

A nagymamáknak van egy különleges képességük: néha százfelé tudnak szakadni. ;-) Vigyáznak az unokára, játszanak vele, telefonálnak, közben takarítanak, a szomszéd hogylétéről érdeklődnek, no és persze sütnek-főznek. Édesanyám, aki a testvérem révén már nagymama is, a múlt hétvégén olyan finomat sütött, hogy a receptet már az első szelet befalása után leírattam vele. Itthon én is elkészítettem, majd kicsitől, nagytól is bezsebeltem a dicséreteket. :-) 

Fotó: KockacZukor

Darwin szerint nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra. Mennyire igaz! Elég jól alkalmazkodom, annak ellenére, hogy az évekkel egy-két háklit azért magamra szedtem. Ennek ellenére bevallom, mostanában már aggódom, hogy mi lesz ennek a világ- és ország „helyzetnek” a vége... Na, de nem politizálok, ebben a rovatban ez nem történhet meg! :-) Politikailag korrektebb lenne ugyanis, ha gyorsan ajánlanék valami finom sütit. Így is teszek most... ;-)

Fotó: KockacZukor

Nem volt még ilyen komoly konyhai balesetem. Három ujjam hólyagokkal tele, és mindez azért, mert rámarkoltam a forró tepsire. Eredetileg fel akartam húzni a hőálló kesztyűt, de azt, hogy még sincs rajtam, már csak akkor vettem észre, amikor megtörtént a baj. Ha visszagondolok, elég vicces lehettem fel-alá járkálva, sírásba fulladósan, fújkálva az ujjaim, a hideg vizet folyatva. Mire az ujjaim végre már nem lüktettek, legalább volt mivel vigasztalnom magam. A kakaós csiguszok elkészültek. :-)

Fotó: KockacZukor

Anyukám sokat készített nekünk smarnit, amikor még kicsik voltunk. Imádtuk. Bár szerettünk mi mindenféle édes finomságot, ami Anya és a Nagymamám kezei közül került ki. Függőfolyosós ház földszintjén laktunk, így az udvaron vagy a ház mögött játszva, bármikor kiáltottuk azt, hogy 'Anyaaaaaa', ő meghallotta, nekünk nem kellett hazafutni. Tyúkanyó kinézett a folyosón vagy a hátsó ablakon, és már dobta is ki a labdát, a szotyit, a rágót vagy éppen a pulcsit. Ha viszont ő kiabált ki, hogy 'kész a smarniiiiiii', akkor nem kellett kétszer szólni, rohantunk is haza. :D

Fotó: KockacZukor

Azt hiszem, amíg élek, a Terminátor című filmnek lesznek újabb és újabb részei. Legutóbb a Genisys (http://www.port.hu/terminator:_genisys/pls/w/films.film_page?i_film_id=159274) című részét néztük meg. Nem, nem a legjobb filmek egyike, de hát mégiscsak a Terminátor. Élvezhető, leköt. A másik klassz kis film, amiben nem csalódtam, az Az életművész című (http://www.port.hu/burnt/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=167931&i_city_id=689&i_county_id=10&i_topic_id=0) volt, ami témájában már a megnézése előtt megfogott, és azért a főszereplő is dobott a nézési kedven. :-) Menjetek, nézzétek, érdemes! No, és süssetek mákos tésztamuffint! ;-)

Fotó: KockacZukor

Előkerestem a párologtatót és az illóolajokat. Reggelente és este már forró teát főzök. Kötött zoknik melegítik a lábaimat, és kellemes, puha fények adják az esték alaphangulatát. Eső kopog az ablakokon, és puha plédekbe burkolózva filmezünk. Almát vásárolunk, ládányit, a télre készülve, és levélkupacokat rugdosok munkába menet. Mézet keresek a közértek polcain, és multivitaminnal erősítjük a szervezetünket. Az ablakokat már nem tárjuk, inkább behúzódunk. Sötétben indulunk munkába és sötétben érkezünk haza. A vacsik pedig illatossá teszik a lakást...

Fotó: KockacZukor

Mákos tésztázás után lementünk a strandra. A párom elment úszni a Balaton mélyebb részére, a Manó a parton tavi kagylókat gyűjtött, én a parton sütkéreztem, amikor elkezdett közeledni egy sárkány fejű és sárkány farkú hajó a part felé. Egy ember ült rajta és dobolt, és igencsak sok fürdőruhás evezett benne. Persze összeszaladtak a parton az érdeklődők, és mint kiderült, éppen azért jöttek, hogy minél többen kipróbálják a sárkányhajózást. Mi is beültünk egymás mellé hárman, és dobszóra ütemesen hajtottuk a hajót. Nagyon élveztem, hiszen a hajó elkezdett suhanni; nem számítottam ilyen sebességre. :) A középen ülő gyerekek is élvezték, egészen addig, amíg jött egy nagyobb hullám, és a dobos beleesett a vízbe. Persze nevetett a csapat, és hamar folytatta az útját. Ha érdekel Titeket is az élmény, nézzetek utána az interneten, ezen az oldalon: www.sarkanyhajo.hu.

Fotó: KockacZukor

Találtam egy szimpatikus lovardát, ahol időpontot foglaltam életünk első lovaglására. Színész, az én deres lovam kedvesen fogadott, és miután nyeregbe „pattantam”, megindult, én pedig hangosan felkiáltottam, hogy „eeezzz mozooog”! Tudom, kicsit abszurd megnyilvánulás volt a részemről, de tényleg először ültem lóháton, és nagyon új volt az élmény. :) Nyolc éves manócska is velünk tartott, bár neki be van gipszelve a keze, így csak nézegethette a pacikat. A kis kobakja mindjárt felsorolt 3-4 módszert arra, hogyan lehetne leszedni a gipszet a karjáról, és hogyan tudná ő is lovat megülni. Nyilván erre majd legközelebb kerül csak sor, de ezt nehezen dolgozta fel a kis lelke. Muszáj volt vigasztalni kicsit, így otthon azt főztem, amit ő kívánt.

Fotó: KockacZukor

A sulikban VAKÁCIÓ van, és a gyerekek a nagyszülőknél vannak, a szülőkkel nyaralnak, vagy táborokban töltik a meleg napokat. Van azonban, amikor egyik sem megoldható, és otthon ragad a lurkó. Hogy ne unatkozzon, vigyétek el az Aeroparkba, a repülőgép múzeumba (aeropark.hu), ami a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett található, vagy látogassátok meg a Tarzan park nevű óriás játszóteret (tarzanpark.hu), ami a gyerkőcöt órákra le fogja köti.  ;-)

Fotó: KockacZukor

Amikor egy nyolc éves kisfiú már századszorra közli, hogy ezt nem szereti, azt sem szereti, ilyet nem fog lenyelni, ez nem jó, ez mi egyáltalán, ez miért ilyen és miért nem olyan, na akkor van az a pont, amikor tíz helyett százig kell elszámolni, csendben és lassan. Én, az utolsó számhoz érve felpattantam, és megkértem a manócskát, hogy mivel most tanult írni, és a betűk írását gyakorolni kell, készítsen egy listát azokról az ételekről, amiket szívesen eszik, amiket szeret. A lista így nézett ki: túrós tészta, lazac, túrós tészta, brokkoli krémleves, túrós tészta, grízes tészta, lasagne, paradicsom leves, túrós tészta... :-) A kis listát megőriztem, nehogy elfelejtsem, hogy szereti a túrós tésztát... de a hétvégén inkább olyan ebédet készítettem, ami a kicsi és nagy pasi pocakját is megtölti. Mivel éppen gipszbe tették a rosszcsont egyik karját, vízpartra nem tudtunk elmenni a lasagne eltüntetése után. Így kirándultunk kicsit, sétáltunk az erdőben. Simogattuk és etettük a Budakeszi Vadaspark állatkáit (http://www.vadaspark-budakeszi.hu/) és köszöntünk a Veresegyházi Medveotthon medvéinek is (http://www.medveotthon.hu/).

Fotó: KockacZukor

Előttünk a hétvége. Szép idő ígérkezik, irány bringázni, tollasozni, vagy mondjuk bobozni Visegrádra. Felnőttként és gyerekként is isteni kikapcsolódás. Ismered a Bagolyvár Birodalom kalandtúráit? Vagy egy klassz kalandpark? Egy finom sajtos-tejfölös lángos, egy hűsítő fagylalt, pokróc, napszemüveg, szalmakalap...

No, és persze ne feledkezzünk meg az egyszerű, de nagyszerű ebédről (vacsiról), amit a lurkók is biztosan megesznek. :-)

Fotó: KockacZukor

A tavasz a legkiválóbb időszak ahhoz, hogy családi kirándulásokra menj! Akár túrabakancsban, akár biciklivel vagy vitorlással, de vétek a napsütéses hétvégéket a négy fal között tölteni. Csoportosan, köztük kis kölkökkel utaztunk el a hétvégén Csesznek várához. Természetesen nem csak a várat tekintettük meg, hanem túráztunk is egyet a Bakonyban. Festői szurdokvölgyek, sziklafalak, barlangok, árkok... fantasztikus élmény volt. A kicsik visongtak, futkároztak, másztak, csúsztak, imádták az egész túrát, alig győztünk velük lépést tartani.

Mielőtt elindulnál, készítsd el ezt a klassz kis túrós sültet. Ha hazaértetek, tuti elfogy majd az egész! ;-)

Fotó: KockacZukor

Nem könnyű minden hétvégén olyan gyerekprogramot találni, ami megfelel az időjárásnak és a pénztárcánknak is. Az internet böngészésére sincs mindig idő vagy kedv. Erre a problémára ajánlom megoldásként a SZÉLFORGÓ nevű naprakész gyerekprogram ajánlót (http://www.gyerekprogramajanlo.hu/ a Facebook-on: https://www.facebook.com/pages/Sz%C3%A9lforg%C3%B3/276004349204822?ref=hl.) Ha a hírlevélre feliratkozol, rendszeresen megkapod az aktuális programajánlókat. Szerintem próbáld ki Te is. :-) 

Fotó: KockacZukor

A párom által egy hét éves fiúcska került az életembe. Ettől a ponttól kezdve a világ olyan része nyílt meg előttem, amivel addig nem foglalkoztam. Nem mondom, hogy egyszerű, de mégis üdítő mosolyforrás, még úgy is, hogy a kicsi nem a sajátom.

Fotó: KockacZukor

Édesanyám átutazóban volt nálunk Budapesten. Miután lepakolt, és kicsit megpihent, sütni támadt kedvünk. A család minden tagja imádja a túrós édességeket, és mivel még soha nem próbálkoztam vargabéles recepttel, itt volt az alkalom, hogy Anyutól megtanuljam az elkészítésének csínját-bínját. Ugyan azóta Édesanyám tovább repült Németországba, mi, az itthon maradtak, a hatalmas tepsi édességből egész hétvégén tudunk majd nassolgatni...

Fotó: KockacZukor