Bevallom, nemigen érdekelnek a jóga változatai, irányzatai és iskolái. Annyi van belőlük, hogy az számomra követhetetlen. Mégis visszatérek újra és újra a jógához, mert teljesen elszakít a külvilágtól, mert abban a két órában csak én létezem és az, amire koncentrálok. Mert ellazít és erősít. Mert a lelkemet, szellememet kiüríti, és mintha az edzések után kilókkal könnyebb lennék a kieresztett és elengedett terhektől megválva. Mi is illene jobban a jógával kezdett naphoz így ősszel, mint egy sütőtökös, VitaPasta tészta. ;-)

Fotó: KockacZukor

Az utolsó napos, meleg őszi hétvégén elvittük a Manót bobozni (http://www.bobozas.hu/visegrad/). A hibát ott követtük el, hogy délután indultunk neki, és mire odaértünk, hatalmas sor fogadott minket. Még jó, hogy a pénztár mellett egy játszótér is volt, mert így a gyerek kibírta a várakozást. Amíg én – Manócska szerint – nyugdíjas tempóban szötyörögtem lefele a dombról, addig az Apja fénysebességet diktált. No de, majd ha már egyedül használja a bobot, megtalálja a saját tempóját is. Ehhez képest vasárnap kifejezetten bátor és talpraesett volt, amikor életében először ült gokartba (http://www.silverkart.hu/), és vezette a kisautót a pályán. Amikor látta, hogy az apja milyen vagányan vezet, lelkes lett, ugyanakkor halkan meg is jegyezte nekem, hogy kicsit fél. Egy-két megnyugtató ölelés után már vennie kellett a bukót, és bátran nekivágott a kalandnak. Betartotta a biztonsági szabályokat, ügyesen technikázott, vagyis profin megugrotta a félelmeit.

Fotó: KockacZukor

Este, ha későn érünk haza a munkából, az edzésről, a bevásárlásból, a szakkörről, hulla fáradtan csak valami gyors vacsira vágyunk, ami mellett nem kell órákat ácsorogni a konyhában, nem igényel hosszas előkészületeket, hanem pikk-pakk befalható. Még egy férfiembernek is laktató fogás tud lenni ez a három hozzávalós, corn-flakes bundában sült csirkemell, ami ízes, ropogós finomság, akár köret, mártogatós nélkül is. Ha egy kis csiliport is szórsz hozzá, pikánssá is teheted. :)

Nem kicsit pihent agy kell egy ilyen sorozat megalkotásához, de ne legyünk szigorúak, nézzük el a készítőnek, elvégre péntek van, és a hét végére bizony mindenki lefárad. :) Szóval ezek valójában nem is hot dogok, hanem hot Disney lányok, kettévágott kifliben, virslivel, kethuppal, hagymával, salátával, sajttal, és minden más finomsággal, ami a kompozícióhoz szükségeltetik...

ARIEL

“Houston, we have a problem” – mondtam vasárnap délelőtt 11-kor a páromnak, a csirke panírozása után. Nincs itthon étolajunk, és vasárnap van. Jajj, de utálom ezt a vasárnapi zárva tartást. Egyszerűen nem tudok mindig mindent a fejemben tartani. Megkerestük interneten a legközelebbi, mégis nyitva tartó kis közértet, és a párom elbringázott gyorsan hozni ezt-azt a vasárnapi ebédhez. Eközben Csongibogyó szorgalmasan matekozik, én pedig addig megosztok veletek egy egyszerű, de nagyszerű receptet! ;-)

Fotó: KockacZukor

Amióta elkezdődtek a hűvösebb napok, esténként mindig bizakodva lépek be a lakásba, hátha ma már melegek lesznek a fűtőtestek, bekapcsolták végre a házban a fűtést. Sajnos nem. Így marad a vastag takaró, meg a puha köntös és a mamusz, na meg valami átmelegítő, bűnös finomság, ami feledteti néhány percre, mennyire utálom a hideget. Ez a három hozzávalós nutellás brownie elég brutális kalóriabomba, de mikor engedjük meg magunknak az efféle nasit, ha nem az ilyen cudar időkben... ;)

A banán-kesudió-datolya-vanília-kókuszvíz itóka különleges volt. Megkóstoltam a barátnőm  répából, almából, narancsból készített kombóját is, és bólogattam vidáman, mert nem semmi ízorgia játszódott le a számban.

Nagymarosról indultunk, és a cél Julianus barát kilátója volt. (http://www.turautak.com/cikkek/turautak/nagymaros--remete-barlang--julianus-kilato.html) Hát nem mondom, hogy könnyű délutáni, andalgós séta volt, de az erdő, a friss levegő és a mozgás, no meg a kilátóból elénk táruló látvány feledtetett minden izzadságcseppet. Hazaérve a csodás napfényes őszi nap végén a fagylalt helyett, valami különlegesebb édességre vágytam. A kókusz és ananász párosának gondolata hamar felcsigázott. ;-)

Fotó: KockacZukor

A múlt heti gyönyörű indián nyárban, amikor csak tudtunk, kimentünk a természetbe, magunkba szippantani a napsütést, és azt elraktározni télire. Ma is így tettünk. Egy 7 km-es kört jártunk be Baranya megyében. Álomszép volt a Kisújbányáról Óbányára vezető út. (http://www.turautak.com/cikkek/turautak/kisujbanya--obanyai-volgy--cigany-hegyi-kilato--kisujbanya.html) Forrás, vízesés, patak, sziklák... és Óbányán a pisztrángos tavak. Természetesen meg kellett állnunk pihenni is, így a „Falánk pisztráng” (http://www.boraszportal.hu/gasztro/falank-pisztrang-a-hetenyi-pinceszet-legujabb-terve-4730) nevű kis fogadóban fogyasztottunk pisztrángot, amit a Hetényi Pincészet roséjával öblítettünk le. A szüleim természetesen mindenféle jóval indítottak haza minket vasárnap. A cukkini és kolbász része is lett a következő finomságnak.

Fotó: KockacZukor

Tegnap este, munka után felpattantam a cangára, és eltekertem pár utcával távolabb. Gerinc jógára igyekeztem. Nagyon örültem, amikor végre rátaláltam erre a teremre és oktatóra (http://jogazz.hu/), mert már nagyon szükségem volt a nyújtásra, lazításra vagy éppen erősítésre. Másfél órán át végeztük a gyakorlatokat, de nekem úgy tűnt, mintha egy pillanat lett volna. Annyira ellazított, hogy hazafele úgy érzetem magam a bicajon, mintha az magát hajtaná, és én csak élveztem a meleg indiánnyár finom esti levegőjét. Otthon aztán lazán belibbentem a konyhába, és összerittyentettem egy csodás levest. :)

Fotó: KockacZukor

Párizsban a Montmartre-on járva betértünk egy kis boulangerie-ba (pékségbe). A hatalmas kínálatból egy kis citromos süteményt választottam, és ezzel meg is találtam életem kedvenc sütijét, a „Citron pain d' epices” nevű csodát. Semmi más nem érdekelt ezután... hiába ágaskodtak a macaronok, integettek a quiche-ek, és madeleine-k. Észre sem vettem a tarte tatin, ekler, clafoutis, mille-feuille vagy egyéb francia édességeket sem. Mindennap szükség volt az adagomra, így menet közben egy-egy mindig elfogyott. Ezekkel az emlékekkel gazdagodva itthon a lime-ot és lime zselét vettem elő, és készítettem el az alábbi könnyed, tésztás édes ebédemet.

Fotó: KockacZukor

Egy borongós, szürke nyári napon indultunk családostul Nagyvázsonyba, a Kinizsi várba. A kompon arra jutottunk, hogy tökéletes kiránduló idő van, se nem meleg, se nem hideg. Sajnos viszont minél közelebb kerültünk Kinizsi várához, annál jobban esett. :/ Amikor megérkeztünk, már dézsából öntötték, legalább fél órán át ki sem tudtunk szállni az autóból. Megérte kivárni az eső elvonulását, ugyanis amikor kisütött a nap, csodálatos nyári meleg lett. A vár a kapun kívülről kicsinek tűnt, de ahogy azt átléptük, élveztük annak minden szegletét, sarkát, termét, tornyát. Hazaérve egy finom, spenótos pennével koronáztam meg a napot...

Fotó: KockacZukor

Én már ettől a három hozzávalós banán palacsintától is örömujjongásban törtem ki kb. fél éve. Akkor találkoztam vele először, és azóta rendszeresen készítek, érett banánból, tojásból, diétás lekvárral megkenve. Isteni reggeli. Na, de most belebotlottam ebbe a három hozzávalós kekszféleségbe is, ami nem elég, hogy szuper egészséges, hanem szupergyors is. Nem ropogós keksz, hanem inkább puhább sütike lesz belőle, amit csokiforgáccsal tehetünk kicsit bűnösebbé. A banán jó érett legyen, így nem kell bele sem cukor, sem édesítőszer, elég édes lesz a gyümölcstől is. Ha szeretnénk maradni az egészség vonalon, akkor csoki helyett pöttyözzünk a tésztába cukormentes baracklekvárt, én úgy próbáltam.

(Fotó: Pinterest)

Hozzávalók:

• 2 nagy, érett banán
• 1 csésze lágy zabpehely (a lágy az apróbb szemű)
• Ízlés szerint csokipasztilla darabokra törve vagy diétás baracklekvár

Elkészítés:

Összedolgozod a pépesre zúzott banánt a zabpehellyel, és kis halmokat formázol belőle, sütőpapírra sorakoztatva azokat. Ha a csokis verziót választod, a pasztillákat keverheted a masszába is, vagy minden kekszike közepére biggyessz egyet. A diétás lekváros verziónál is kétféleképpen járhatsz el: vagy eleve belekevered a tésztába, bár úgy inkább csak édesebbé teszi a kekszeket. Vagy minden darabka közepébe kis ágyást fúrsz, és oda csorgatod a pöttynyi lekit. 180 fokon, kábé 15 perc alatt kész. Ja, és súgok egy titkot a végére: csoki és lekvár helyett keverhetsz a masszába banános vagy vaníliás proteinport is kevés vízzel elkeverve, és akkor proteinnel dúsítod a sütidet, hogy még fitneszesebb legyen. :)

Forrás: www.theburlapbag.com

Elég lehangoló volt a nyaralás után ismét hazatérni. Az egyik nap még napsütés, vízpart, tiszta levegő, tollasozás és madárcsicsergés, másnap pedig már fulladozás a metrón, tömegek a járdákon, aktahegyek az irodában. Ennél csak az volt kiábrándítóbb, hogy az első munkanapon már csak négy keréken jutottam haza, mert pár óra alatt annyira legyengültem, hogy nem tudtam állni a lábamon. Az estét lázasan töltöttem, másnap reggel vitt is a párom az orvoshoz. Persze, hogy valami vírus... annak minden kellemetlen tünetével. Enni sajnos nem tudtam egy-két napig, és aztán is csak fokozatosan terhelhettem a gyomrom. Vagyis levesekkel melegítettem be. :-)

Fotó: KockacZukor

Na, ez épp egy laza péntekre való képsorozat, így bemelegítve egy vidám hétvégére. Annyira cuki, hogy meg kell zabálni! És a fotókon látható dolgok egy részét valóban meg lehetne különben, ugyanis a höri kis fitnesztermét friss zöldségekből rögtönözték. Súlyzótárcsák a spájzban talált retekből, futópad répából és kukoricából, ez ám az álomedzés ennek a kis apróságnak. :)

A hétvégét a család a Balaton parton töltötte, igencsak sokan összejöttünk. Természetesen főtt a húsleves, már korán reggel feltette Édesanyám. Megkérdezte, hogy mi legyen aztán a főétel ennyi emberre. Olyan fogásra volt szükség, ami pénztárca kímélő, mégis finom és laktató. Ja, és ne legyen már mindig rántott husi és rakott krumpli. :-) Nagyon régen ettünk tarhonyát, így most arra esett a választás. Faltuk is  vidáman a délutáni programok előtt. :-)

Fotó: KockacZukor