Emlékszem a nagyszüleim háza mögötti veteményesre és gyümölcsösre. A krumplibogarak begyűjtése mindig az unokák feladata volt. Mi ketten lányok pedig nem féltünk tőlük, nem undorodtunk, még élveztük is a kerti munkát. A krumpli mellett nőtt kapor is, komoly magasságokat ért el. Nagyanyám mindig beletömködte őket a kenyér mellé a kovászos uborkás üvegbe. Sokszor készült kaporszósz is a főtt hús mellé, ami a levesből megmaradt. Örömmel emlékszem rá vissza. Most következzen egy tészta, sonka és kapor hozzávalókból készült finomság.

Fotó: KockacZukor

A szabadságnak csak egy része telt napsütésben és igazi, nyári melegben. A második fele inkább tavaszias volt. Nem bánkódtunk. A hét első fele megadta a vízparti pihenés, úszás és kerti grillezés lehetőségét, a nap erejének visszahúzódásával viszont bringázhattunk és kirándulhattunk kedvünkre. Így szinte a felhőknek köszönhettük a hajózást, az éttermek meghittségét és különlegességeit, illetve az otthoni begubózós, pléd alá bújós, cseresznye- és dinnyefalós, filmezős estéket. Amikor a következő nap a reggeli helyett ebéddel kezdődött - mert a korgó gyomor felkelés után azonnal meleg ételre vágyott - akkor gyorsan kellett azt elkészíteni. Úgy, mint a következő receptet is...  

Fotó: KockacZukor

A minap vettünk két fej zsenge karalábét, és csíkokra vágva, három-négy féle mártogatóst készítve mellé, nyersen rágcsáltuk el őket az esti filmezés közben. Élveztük, ahogy roppan a fogunk alatt, azt, hogy zamatos és lédús. Eltelt pár nap, és a közértben ismét elkezdett velem szemezni egy példány. Nem tudtam ellenállni, és vásároltam belőle újra két kis fejet. De most leves készült belőle, cukorborsóval és fűszerekkel.  

Fotó: KockacZukor

Kellemes kis környezetben élünk, tiszta utcákkal, nyugodt emberekkel. Bár messze vagyunk a városközponttól, érdemes ennyit utazni hazáig, hiszen itt reggelente madárcsicsergés ébreszt. Igazán elégedett vagyok. A minap azonban, lefekvés után felriadtam. Nyáron az ablakok éjszaka nyitva vannak, hogy járjon a levegő. Sajnos ezúttal a friss levegővel hangok is bekúsztak hozzánk. Kétségbeestem. Az egyik szomszédunk horkolása olyan éles, mintha velünk egy szobában feküdne. Nekem különösebb problémám nincs a horkolással, mert elalszom a ritmusára. Ha az a párom horkolása. Na, de ez az ember egy idegen! Mindenfélét kitaláltam, hogyan lehetne vele közölni, hogy ezt kezeltetnie kéne a társasházi közösség érdekében, de azt hiszem, ilyet nem illik... forgolódtam még egy darabig, de nem bírtam visszaaludni, ezért felkeltem, és nekiláttam ennek a finom fogásnak. :)

Fotó: KockacZukor

Budapesten a nyár néha a négy fal között telik. Nem mindig tudunk kiszabadulni a forró városból, néha itthon is van tennivaló. A lakás sötét, minden redőny leeresztve. Olyanok, mint pajzsok a hőség ellen. Ettől függetlenül sül a sütőben a barackos mákos bögrés süti. Az illata már összekapaszkodik a mosott ruhák friss illatával. A napok lassúak, kényelmes a játék, a filmezés, a beszélgetés, a barkács munka, az olvasás. A pocakok még ebben a hőségben is megéheznek azért, vagyis neki kell állni az ebédnek is, még a délutáni szieszta előtt. ;-) 

Fotó: KockacZukor

Még egy hét munka, és végre egy kis pihenés következik. Úgy osztottam be a szabadságokat, hogy minden nyári hónapra jusson egy hét kikapcsolódás. Annyira vágyom már a „semmittevést”, hogy a tömérdek és nehézkes munka után a vízpart és a fáinak illatát érezzem, és vágyom a szellőt, a fröccsöt, a napolajat, a szalmakalapot, a napszemüveget, és hogy elveszthessem az időérzékemet. Az étkezések a nyaralások alatt leginkább gyümölcsből állnak, de azért valami könnyedet néha ilyenkor is összedobok.

Fotó: KockacZukor

A minap több cserepes zöld fűszert hoztam haza, és raktam ki a konyha ablakába. Szerencsére ide nemigen süt tartósan a nap, így nem tudnak kiégni. Bár szerintem amúgy is megennénk, még mielőtt ez is bekövetkezne. Imádják a fiúk a paradicsomos, szaftos ételeket, így ezt rendszeresen készítek; most sok-sok zölddel és heringgel próbálkoztam. Imádni fogjátok ti is! :-)

Fotó: KockacZukor

Azt vettem észre az utóbbi időben, hogy alig eszem húst, húsos ételt. Teljesen kimarad a vásárlásokból, és amikor azon gondolkodom, mit is főzzek, eszembe sem jut. Nem kívánom, nem hiányzik. Ehhez képest most, amikor a mélyhűtőben pakolásztam, találtam egy csomag csirkemellet, amit elő is kaptam, és miután kiengedett, már főztem is a gombás, borsós ragut. Isteni íze lett a babérlevéltől és a tejszíntől. Érdemes már ma elkészíteni! 

Fotó: KockacZukor

Már régen vágytam arra, hogy grafikát tanuljak azért, hogy a fotózást és a grafikát összekapcsolhassam. A tanulmányaim megkezdésére egy olyan grafikusművészt találtam, aki a mai kort leképező alkotásaival már azelőtt lenyűgözött, hogy személyesen ismertem volna. Az élet úgy hozta, hogy megismerkedtünk, és én vettem a bátorságot, hogy megkérdezzem, tanítana-e. Lelkes igenlő választ kaptam, én pedig azóta szívom magamba az új információkat. Felvidít, feltölt, inspirál újra „az iskolapadban ülni”. Kíváncsi vagyok, hogy a gasztrofotóimra is át tudom-e egyszer vezetni, amiket újonnan megtanulok. :-)

Fotó: KockacZukor

Pünkösd hétvégéjén a Bihari hegységhez mentünk túrázni. Bár a heves esők kicsit aggasztottak minket, az egek mégis jók voltak hozzánk, és a túra útvonalakat be tudtuk járni. Az egész napos meg nem állás után esténként kopogó szemmel vártuk a forró levest, a meleg vacsorát. Az utolsó morzsáig minden elfogyott a tányérokról, és elégedetten vetettük bele magunkat a vízszintes pihenésbe. Bár az ételek ízesek és finomak voltak, utóbb kiderült, hogy a pocakunk azért máshoz szokott. Hazaérve olyan meleg ételt kellett készítenem, ami gyomorbarát, így előkerült a tészta...

Fotó: KockacZukor

Előttünk a hétvége. Szép idő ígérkezik, irány bringázni, tollasozni, vagy mondjuk bobozni Visegrádra. Felnőttként és gyerekként is isteni kikapcsolódás. Ismered a Bagolyvár Birodalom kalandtúráit? Vagy egy klassz kalandpark? Egy finom sajtos-tejfölös lángos, egy hűsítő fagylalt, pokróc, napszemüveg, szalmakalap...

No, és persze ne feledkezzünk meg az egyszerű, de nagyszerű ebédről (vacsiról), amit a lurkók is biztosan megesznek. :-)

Fotó: KockacZukor

Hazaértem fáradtan, nyűgösen. A munka, a tömegközlekedés, a közértben a sorban állás leszívott. Fájt a lábam, melegem volt, millió szatyrot cipeltem, a kulcsom kiesett a kezemből, a lépcsőház ajtaja becsípte a kardigánomat. Szóval nyűgös voltam. Ráadásul a gyomrom is korgott. Hazaérve mindent letettem az étkezőben, felszakítottam a kamraajtót, és pucoltam is a krumplit. Fél óra múlva már illatozott a lakás, végre leültem, és megnyugodtam. :-)

Fotó: KockacZukor

A minap azt a feladatot kaptam, hogy írjak pár sort magamról, amit a legfontosabbnak gondolok. Mindig azt hittem, hogy sima ügy, én jól bánok a szavakkal, egy ilyen feladat nem foghat ki rajtam. Rosszul hittem. Csak néztem a fehér képernyőt, és nem tudtam honnan kezdjem, hogyan kezdjem, hogyan is mutatnám be magam teljesen idegenek számára. "A fotóim beszélnek helyettem..." - ennyivel el akartam intézni, de sajnos ez így nem felelt meg. Annyira törtem a fejem, hogy egy idő után inkább felálltam, és kimentem a konyhába, hogy elkészítsek egy saját receptet.

Fotó: KockacZukor

Éppen vidékre utaztam, amikor észrevettem, hogy hiányzik egy darab az egyik fogamból. Teljes sokk és kétségbeesés lett rajtam úrrá. Azonnal hívtam a fogorvosomat, aztán az Anyukámat, a külföldön élő tesómat, és mindenkit, aki él és mozog, hogy mondjon nekem valami megnyugtatót. Pár nap múlva már a fogorvosi székben ültem, és mikor meghallottam, hogy koronát kell rá tenni, pláne, amikor az orvos az árát is elárulta, azonnal elkékültem és zöldültem. Majdnem olyan színem lehetett, mint ennek a pikáns ízű tésztának, aminek a receptjét mindenképpen érdemes kipróbálni! :-)

Fotó: KockacZukor

Avokádót és brokkolit vásároltam a minap, mert egy nagyon klassz receptet olvastam egy könyvben. Kíváncsivá tett, hogy tényleg párosíthatóak-e ezek az ízek. Menet közben arra jöttem rá, hogy minden a fűszerezésen múlik. Készítheted ezt az ételt chilisen, csípősen, készítheted úgy, hogy a szerecsendió domináljon, vagy kurkumából is tehetsz bele többet. Én most kevésbé csípősen, inkább a szerecsendiót hangsúlyozva fűszereztem. A kékpenészes sajt pedig tökéletesen passzol ehhez az ízvilághoz!

Fotó: KockacZukor

A tavasz a legkiválóbb időszak ahhoz, hogy családi kirándulásokra menj! Akár túrabakancsban, akár biciklivel vagy vitorlással, de vétek a napsütéses hétvégéket a négy fal között tölteni. Csoportosan, köztük kis kölkökkel utaztunk el a hétvégén Csesznek várához. Természetesen nem csak a várat tekintettük meg, hanem túráztunk is egyet a Bakonyban. Festői szurdokvölgyek, sziklafalak, barlangok, árkok... fantasztikus élmény volt. A kicsik visongtak, futkároztak, másztak, csúsztak, imádták az egész túrát, alig győztünk velük lépést tartani.

Mielőtt elindulnál, készítsd el ezt a klassz kis túrós sültet. Ha hazaértetek, tuti elfogy majd az egész! ;-)

Fotó: KockacZukor