Nem adattam be magamnak az influenza elleni oltást, mert soha nem voltam influenzás, a szervezetem erős. Citromos vízzel kezdem a napot, iszom és eszem egészségesen, felöltözöm melegen. Úgy gondoltam, én nem betegedhetek meg. Arra viszont nem számítottam, hogy a munkahelyen ketten is egész nap köhécselnek, és máshol is torokfájósok vesznek körül. Egyik napról a másikra gyengültem le. Két napja pedig a plédem melege áll a lelkemhez legközelebb. Azért a meleg ízletes leves is nagyon jól esik.

Fotók: KockacZukor

Nem szeretem a sorozatokat. Csak a Trónok harcát követem, de azt sem részenként, hanem évadonként, egy ültő helyemben. :-) Megbetegedtem. Eszembe jutott, hogy van a Terápia című magyar sorozat, amiről szintén lemaradtam, de nagyon dicsérik. Mégis lebeszéltem magam róla. A második pléd alatt töltött napomon viszont meggondoltam magam, és terápia-maratonba kezdtem.. :-) Csak a levesem elkészítése miatt bújtam ki a biztonságot adó takaróm alól.

Fotó: KockacZukor

Elfáradtam így év végére. Már mindennap érzem magamban a feszültséget, egy pillanat alatt fel tudom húzni magam a munkahelyen. Vágyom a pihenést és kikapcsolódást, amikor nincs adminisztráció és határidő, meg fejetlenség. A legjobbkor jött a vezetői „parancs”, hogy a maradék szabadságomat év végéig vegyem ki. Azt találtam ki, hogy az év hátralévő pár hete alatt a hétvégéim három naposak lesznek, és csak négy napokat töltök a munkahelyen. Hozzá tudnék szokni az egész év alatt. :D  

Fotó: KockacZukor

Tényleg bárhonnan betoppanhatnak új emberek az ember életébe. És tényleg igaz, hogy amire az ember a gondolatait irányítja, amin agyal, ami igazán foglalkoztatja, ahova az energiái összpontosulnak, ott valami elindul. Valami megmozdul egyszer csak. Az én életembe az engem foglalkoztató témában kompetens emberek érkeztek innen – onnan. Megértettem, hogy az élet mit akar ezzel mondani, és ráléptem a „sárga útra”.  Megyek arra, amerre visz. ;-)

Fotó: KockacZukor

Nálam töltött egy hétvégét a húgom és a négyéves kislánya. Mivel vidéken élnek, a pici még nem tapasztalta a BKV buszokat, a metrót, a sok embert, így minden apróságra rácsodálkozott: honnan jön a hang a buszon, miért mondják be, hogy becsukódik az ajtó, a metrónak miért van ablaka, ha nincs is kilátás, az aluljáróba miért szállt be a galamb – vajon az anyukáját keresi-e? Ahogy mondani szokták.. „megzabáltuk” volna a kis Manót. :-) De inkább összeütöttünk valami gyorsat és finomat. :-)

Fotók: KockacZukor

Teljesen kiiktatnám a hideg évszakot, és legszívesebben mindig napsütésben és melegben élnék. Az óraátállítást se értem... mi a jó ebben a korai sötétségben? Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne látnám meg a szépséget a bekuckózásban, vagy akár a sapkás, sálas sétákban kint a szabadban. A sült gesztenye mellett soha nem tudok elmenni egy kis csomag megvásárlása nélkül, és emlékeimben intenzíven élnek azok a gyerekkori, családi cukrászdalátogatások, amikor édesapám mindenkinek tejszínhabos gesztenyepürét vásárolt. Imádtuk!

Fotó: KockacZukor

Olyan sokat tanultam, és annyi vizsgát abszolváltam már az életem során, hogy már egyáltalán nincs kedvem ilyennel tölteni a kevéske szabadidőm. Tudom, egész életünkön át tanulni kell, és tanulunk, mégis, ha asztalhoz kell ülni, akkor valahogy mindig az utolsó pillanatra marad ez a kötelezettség. Így vagyok ezzel most is. Már csak másfél napom van két online vizsgára, muszáj lesz nekiveselkednem. Enni közben kell, vagyis a konyhát nem fogom azért elkerülni, de valami nagyon egyszerű és gyors ételt kell elkészítenem.

Fotó: KockacZukor

Egyik este kopogó szemekkel, fáradtan hazaérve nagyon-nagyon vágytam valami szószosra, amiben pancsolnak a tészták, mégis ízletes... és főleg gyorsan készül el. Felszakítottam hát a hűtőt és kamrát, és kipakoltam, ami a szemem elé került. Isteni vacsorát készítettem! Az édes paradicsomban csak úgy cuppogott a tészta, a parmezán és fokhagyma a fűszerekkel ízletessé tették. Illatozott a lakás, szerintem még a szomszédoknak is elkezdett korogni a gyomra. :)

Fotó: KockacZukor

Nem működik egy nagyon fontos, mindennap használt elektromos eszközöm. Nap mint nap megbeszélem magammal, hogy át fogom nézni minden apró kis részét, visszadugdosom, megerősítem, kicserélem. És majd megtalálom a hibát. Ehhez képest 48 órája nem merek hozzányúlni, valamiért a csodát várom, hogy azáltal, hogy pihen, majd „meggyógyul”, és ha legközelebb bekapcsolom, működni fog. :D Igen, tudom, kézrátéttel talán még hatékonyabb lennék. ;-) Kicsit gondolkodom még, mi is lehet vele, addig pedig főzök valami finomat.

Fotók: KockacZukor

Mit csináljon az ember, ha már pénteken elkezd esni, sötétedni, a szél süvít, és kifejezetten lehangoló az ablakokon kinézni? Mi van, ha az ebéd kész, a mosás megvan, a lakás tiszta, és a társason, olvasáson, filmeken, fotózáson túl is valami újra vágyunk? Nah.. ekkor van az, hogy leülök a gép elé, hogy megkeressem azt a festéket, amivel a belső ajtókereteket lemázolhatom. De aztán a festékek elvisznek egy másik irányba, és inkább annak nézek utána, hogyan is fogjak neki vászonra festeni... még soha nem tettem. Éppen itt az ideje kipróbálni magam! :D

Fotó: KockacZukor

Egyetlen szabadnap a hét közepén. Ha pedig mindössze 24 órányi szabadnap, azt becsüljük meg, akkor az teljen úgy, mintha királylányok és királyfiak lennénk... kényelemben, valódi kényeztető pihenéssel, különleges ízekkel, érzésekkel. Mert megérdemeljük. ;-) Hogy már a reggel is mesésen induljon, készüljön valami extra reggeli: muffin parmezánnal, aszalt paradicsommal, olajbogyóval és rozmaringgal. Imádat!  

Fotó: KockacZukor

Ha családi hétvége - és végre magam mögött hagyhatom kicsit a főváros zaját - akkor irány az őszi erdő Tolnában és Baranyában, és azon belül is mondjuk Óbánya, a Váraljai parkerdő, vagy Máré vára, esetleg Sötét-völgy. Ugyan mára eleredt az eső, ha a következő hétvégéken még kisüt a nap, ki ne hagyjátok az ősz színeit és illatait. Persze ha már recept, és ebéd vagy vacsora, akkor a konyhai sütés-főzés illatától is tutira mosolyogni fog a család.

Fotó: KockacZukor

A muffin egy olyan desszert, amiből végtelen variáció készíthető. Idény gyümölcsökkel, csokoládéval, aszalványokkal, sőt...  sós, sajtos, zöldfűszeres változatban. Én a minap szedtem össze a Balatonon a diófák alól a sok egészséges, nevető diót. Néha rám kacsintanak, és akkor egy maroknyit megtörök, megeszegetek. Imádom a magvaknak minden formáját, sós és édes ételben is. Az ősz egyik sláger gyümölcse a körte, amit szintén nap mint nap fogyasztok. Most egy körtés muffin receptet hoztam nektek.  

Fotók: KockacZukor

Én mindig mondom, hogy az élet csalafinta. Soha semmi nem úgy történik, ahogy azt elképzeljük, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne az elképzeléseinkhez és terveinkhez képest még jobb, ahogy végül alakul. Mostanában csak kapkodom a fejem, a legfurább ajtókon kopognak be újabb és újabb ismerősök. Persze van, aki be is csapja hamar az ajtót háttal nekem, miközben a múlt csenget ismét... Az élet izgalmas. Búcsúzzon el, aki nem fontos, és maradjon, akinek kell. :D

Fotó: KockacZukor

Sok faanyagot használtam a lakás berendezése során, és nagyon sok olyan bútorom van, amit én festettem, vagy raktam össze. Legutóbb farönkökbe szerelmesedtem egy Balatoni hétvége során. Nem sokat gondolkodtam. Bár zuhogott az eső, én mégis pakolásztam őket a kocsi csomagtartójába. Elég furán nézhettem ki, ahogy egyesével felcipeltem őket a negyedikre... de azóta kiszáradtak, lekezeltem és festettem őket, és isteni pofásak lettek. Imádom a melegséget, amit nyújt a látványuk. :D

Fotó: KockacZukor

Csak határosan tudok türelmes lenni a körülöttem lévő emberekkel. :D Most éppen arra gondolok, hogy egy ideig jól elvagyok egy edzőteremben, de aztán besokallok a gépekre várakozástól, a női öltöző káoszától, a zuhanyzástól, felöltözéstől, átöltözéstől, stb. Ilyenkor elbúcsúzom a teremtől, és otthon folytatom a testmozgást – egész jó kis eszközeim vannak ehhez már. Tegnap viszont megtudtam, hogy egy jó minőségű – otthoni - cardiogépre olyan összeget kéne költeni, amit én most nem engedhetek meg. Így irány újra vissza a terembe. :/

Fotó: KockacZukor