Sbotond lenyűgöző felkészültséggel mutatja be a tészta világát, ebben a receptposztban egy tökéletes házitészta-készítő videót láthatunk, Más Tésztáról ez egyszerűen nem maradhat ki. >>>
Sbotond lenyűgöző felkészültséggel mutatja be a tészta világát, ebben a receptposztban egy tökéletes házitészta-készítő videót láthatunk, Más Tésztáról ez egyszerűen nem maradhat ki. >>>
A Borough Market Borough High Street felőli bejáratánál van ez a zseniális halazó, melynek neve AppleBee, és azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy az ajtaja előtt vaslapokon sistereg a hihetetlen gusztusos seafood, arra várva, hogy valamiféle fast-food wrap formában a sorbanállókhoz kerüljön.
London tele van étellel, akár egy közel-keleti város, és a pasta Londonban is népszerű otthoni étel, akárcsak Rómában vagy nálunk. Több vendégségben is tésztával kínáltak, és ha szószok terén nem is bukkantam komolyabb innovációkra, azt látni kellett, hogy száraztésztát sehol nem használtak. Csakis frisset – vagy supermarketben vásárolt, rövid szavatossági idejű csomagolt frisset, vagy egyedi frisset, azaz hajnalban gyúrtat, amit egy pastificcio készít - ilyenből azért Londonban sincs sok.
Ami újdonság volt és a képen is látszik, hogy salátát is ettünk a tészta mellé, én még össze is kevertem a kettőt, finom volt. Miért nem szoktunk salátát enni a tésztához?
Nem lehetett kihagyni. Hosszú idő óta először jártam Londonban, és kihasználtam az alkalmat, hogy élőben teszteljem az olasz konyha egyik nagykövetének, Giorgo Locatellinek az éttermét.
Addig is vigyázzatok magatokra, nemsokára jön a londoni különszám! Addig is Erdélyben táborozunk egy olyan magas hegy tetején, ahol se térerő, se internet, így konkrétan leszakítjuk magukat a hálóról.
Nekem eddig ebben a receptben sikerült a legszebben kidomborítanom a koktélparadicsomot. Aki szereti a konkrét friss koktélparadicsomízt, annak ez nagyon fog ízleni.
A Mikszáth téren szinte bármelyik lyukban lehet enni, nem mindet próbáltam, de azt tudom, hogy a Don Leonéban lehet jó pizzát enni – vannak extra csípős paprikakrémjeik – és, hogy a Zappában tehetséges a szakács.
(Penne lisce con melanzane, pomodorini e scamorza affumicata)
A szűkszavú Gabah, az egyik leghitelesebb szereplő a tésztabloggerek társaságában, és ennek csak egyik oka, hogy Olaszországban él.
A Yiddishe Mamma Mia a Gozsdu udvar negyedik udvarában nyíló étterem, már nevében is poénnal indít, később ez fokozódik, miközben a fúziós pastám igen korrekt volt.
A dél-olasz tengeri ételekre specializálódott Esca nevű New York-i étteremben David Pasternack kompozíciója kapható – a fekete spagetti. Tintahal – mogyoróhagyma – chili. A fekete spagettihez nem is kell több.
Új blogot mutatunk be – legalábbis nekem új – Sajti Botond Húsosfazékját. A korrekt minőségközpontú szerkesztés mellett a Húsosfazék azzal hívta fel magára a figyelmemet, hogy elutazott Toszkánába és így pastákról is ír – feltűnően szakszerűen, ömlengés- és jópofimentesen. Ráadásul bloggerünk igazi tehetsége abban nyilvánul meg, hogy a táj és a tányér egységét milyen biztosan ragadja meg egy szimpla fotóban.
Szerintem a rukkolának is szezonja van, bár nem tudom, hazánkban egyáltalán termesztenek-e ruccolát - utána fogok nézni. De előbb recept Renitől.
Locatelli szerint a paradicsom Olaszország lelke. Persze Locatelli mindenről ilyeneket ír, de annyiban biztos igaza van, hogy amíg nem volt paradicsom, Itália nem termett ehhez foghatóan szép, finom, lédús, azonnal fogyasztható, de számtalanféleképpen alkalmazható gyümölcsöt – mert gyümölcs, még akkor is, ha zöldségnek használjuk.
Ismét Amerika: Boston egyik legnevesebb étterme, a „Daily Catch”, azaz „aznapi fogás” 1973 óta szolgálja fel a tenger gyümölcseit a kikötőhöz közeli North Enden. Jellegezes fogásuk a tintahal tintájával festett fekete spagetti különféle méretű tintahaldarabokkal. A lenti videón jól látszik, hogy más tengeri pastákban is járatosak.
via Grubstreet >>>