Két dolognak nem tudok ellenállni még fogyókúra vagy egészséges életmód mellett sem. Az egyik a még meleg és illatos kakaós csiga, a másik pedig Édesanyám diós-meggyes pitéje. Most egy olyan édességet készítettem, ami olyan, mintha az utóbbi lenne, annyi változtatással, hogy itt a tészta kapott mákot, emellett nem csak meggy, hanem körte is került a tésztába. A meleg kávém és ez a sütike... hmmm, máris csodálatosan indul a reggel. :D

Fotó: KockacZukor

A nagyon nagy melegekben egyáltalán nincs kedvem enni. Legszívesebben hideg joghurtos édességet, gyümölcsöt majszolok, és tömérdek mennyiségű vizet iszom. Ha a 40 fok feletti hőségekben mégis ráveszem magam, hogy főzőcskézzek a konyhában, azon is gyorsan szeretnék túlesni és eltávolodni a gáztűzhelytől. A leggyorsabb és legcélravezetőbb ilyenkor tésztát főzni pár perc alatt, és amíg a tészta fő, készíteni egy ízletes pestót hozzá. Íme a recept. ;-)

Fotó: KockacZukor

Melegszendvics készült reggelire. Imádom a reggeli stílusos elkészítését, az asztal megterítését a gyümölcslé kitöltésétől, a zöldségek szeletelésén át, a sütőből áradó illatokig. A még álmos szemeket, a lassan megszólaló szájakat, és a mosolygó arcokat, amikor leülünk a terülj-terülj asztalka mellé, ami tele van színekkel, aromákkal. És mindenhez hozzá lehet nyúlni, mindent elfogyasztani. Reggeli után még el sem pakoltam, de már készítettem a hétvégi édességet. Nem is tudom az idejét, hogy mikor ettem kókuszosat utoljára, ezért most egy tömörebb tésztájú süteményt készítettem.

Fotó: KockacZukor

Foci EB-t bámul a fél világ. Nekem mindig akkora szerencsém volt, hogy a hozzám tartozó férfiak csak annyira érdeklődtek a foci iránt, mint én, vagyis egyáltalán nem, illetve legfeljebb egy-két meccs erejéig elég volt nekik a TV közvetítés. Természetesen ettől függetlenül híreket olvasunk, és az eredményekről tudunk. A mostani EB kapcsán nemigen tudom eldönteni, hogy mit várunk a magyar csapattól... egy-egy idegnyugtató gólocskát? Vagy tényleges, meghatározó eredményeket? A háttérben éppen angol-orosz meccs beszámoló mellett szereli a kütyüit a párom, én pedig az ebédhez sütöm ki a palacsintákat.

Fotó: KockacZukor

Felmondta a szolgálatot a laptopom aksija. Én voltam aki felelőtlenül használta, lényegében soha nem vettem ki a gépből, még akkor sem, ha áramról ment a gép. De nem is mondta nekem senki, hogy ezt ilyen formában ne használjam. Amikor már nem is töltődött fel, kivettem végleg a gépből, és elmondtam felette egy imát. Mehet a veszélyes hulladéklerakóba. A szívemhez viszont csak akkor kaptam igazán, amikor megláttam, mennyibe fog kerülni belőle egy új. Lottóznom kéne. De amíg elviszem az ötöst, azért süssünk még valamit.. ;-) Mondjuk egy istenifinomságos kuglófot. :D

Fotó: KockacZukor 

Gyönyörű nyári napra keltem, kimostam a ruháinkat, és szorgalmasan kiteregettem mindent az erkélyre, hogy a nap gyorsan megszárítsa őket. Ehhez képest fél órára rá sötétkék lett az ég, ijesztgetett a dörgéseivel, néha felkapta a függönyt a szél. így a konyhából két kavarás között néha kilestem a lakás hátsó felébe, hogy a zivatar belekezdett-e már. Legszívesebben kiálltam volna az eső közepébe élvezni az esőcseppeket az arcomon... na, de a levest nem hagyhattam magára...  ;-)

Fotó: KockacZukor

Hogy tervezze meg a bringautat az ember, ha egy 7 éves kisfiú, egy 8 éves kisfiú, egy 16 éves tini lány, egy harmincas nő és két negyvenes férfi együtt szeretne bringázni? A kicsik ugyan energiabombák, de az 50-60 km-es távot nem tekerik le... ami viszont a férfiaknak szinte kevés. A lányok pedig inkább andalogva bringáznának... Hát. Nehezen, és hosszas rágódás után, de összehoztunk mégis egy közös túrát, játszóteres megállókkal a kicsiknek, meredek dombokkal a fiúknak és zöldellő parkokkal a lányoknak. :D A közös sportolás után mindenki megérdemelt egy mennyeien finom süteményt. Íme a receptje.

Fotó: KockacZukor

Még nincs is itt a nyári főszezon, de én már most érzem a nap mint nap növekvő feszültséget magamban, a türelmetlenséget, vagyis muszáj egy kis szabira mennem, és pihennem. Vágyom a vízpartot, a sok gyümölcsöt, azt, hogy nem vagyok időhöz kötve, és vágyom a madárcsicsergésre ébredést a csörgő óra helyett. Esténként a zöldséges vacsorákat rosé fröccsel, és azt a könnyed létezést, amivel egy-egy nyaralás megajándékoz. Számlálom a napokat...

Fotó: KockacZukor

Holnap gyereknap lesz. A Bókay kalandpark kedvezményeket biztosít ezen a napon a jegyárakból. Mi már kipróbáltuk a helyet korábban, ami egy vasárnap délután a legjobb kikapcsolódás volt a gyerek és az apja számára egyaránt. Ugyanis apa nem bírta tovább tíz percnél azt, hogy csak nézi a gyereket. Kért egy sisakot, mászó felszerelést, és felmászott a magasba a felnőttek szintjére. Két órára el is tűnt, és úgy jött vissza, mint aki a világ legmagasabb csúcsát hódította meg. :D

Fotó: KockacZukor

A Magyar Nemzeti Galériában jártunk, és megnéztük a Picasso kiállítást. Az alkotásai nem kerültek hozzám közelebb. Minden festmény előtt volt valami, amivel nem tudtam megbarátkozni. Vagy a színek voltak sötétek, vagy a képen szereplő arc nem tetszett vagy a végtagok ábrázolása... vagy, vagy, vagy... Mígnem egyszer csak egy olyan rajzához értem, ami egy férfit és szamarat ábrázolt. A képet egyetlen megszakítás nélküli vonallal rajzolta meg, és én döbbentem álltam addig a kép előtt, amíg a szemem végigvezettem a vonalon. Éreztem, ahogy egy icipicit végre megértettem belőle. Zseni volt. Kétségtelen. A következő recept pedig zseniálisan finom! ;-)

Fotó: KockacZukor

Tavaly nyáron Badacsonyban járva egy utcai árus bácsitól vásároltam egy fügefa csemetét. A füge, amit kaptunk kóstolóba, mézédes volt és puha, ízletes. Akkor én úgy döntöttem, nekem lesz fügefám, bár kertem az nincs. Kicsit kétkedve néztek rám a velem kirándulók, és bevallom, én is féltem, hogy nem éli majd túl a telet az erkélyen. És láss csodát. A kis fa a tavasszal elkezdett rügyezni, már öt levelet ki is hajtott, és növekszik. Igazi büszkeségem a szépség. Milyen apró dolgok is örömet tudnak szerezni az embernek! :D Mint ezek az pici, édes almás golyók! ;-)

Fotó: KockacZukor

Ez a makarónis, sajtos tésztaétel így magában is fogyasztható, de lehet alapja egy még gazdagabb változatnak. Adhatunk hozzá sonkát vagy éppen gombát. Fűszerezhetjük zöldekkel vagy turbózhatjuk színes zöldségekkel. A lényeg a krémessége és a sok sajt. Te mivel gazdagítanád még a tésztát?

Fotó: KockacZukor

Életem első brownie-ja isteni finomra sikerült, de sajnos, mire kihűlt, kőkemény lett. Annyira mérges lettem, hogy másnap reggel neki is álltam újra elkészíteni. A második próbálkozásra finom is lett és puha is maradt, kellemesen ragacsos belsővel. Mivel tejszínhabbal, vagy vanília fagylalttal, esetleg eper öntettel gyorsan fogy, így azóta rendszeresen készülő édesség itthon. :D

Fotó: KockacZukor

Minden hétvégén édes süteményt sütök.. itt volt az ideje egy kis ropogós snack-nek is. Megkértem a párom, hogy porszívózzon és mosson fel, amire higgadtan azt felelte, hogy 'oké'. A válaszhoz csapott mosolyon még meg is lepődtem, de amikor még túl is teljesítette magát, tényleg tátva maradt a szám. Időközben én elkészítettem a padlizsánkrémet, és a sajtos, magos stanglikat. Este jöhetett a házi mozizás. ;-)

Fotó: KockacZukor

A hétvégi reggeleken szeretjük kényeztetni magunkat. A pizsit, hálóinget nem vetjük le, egy jó mese előtt esszük meg a kiadós reggelit, és azután még pihegünk kicsit... bár előfordul, hogy addigra már a dél is közeleg. A minap habos kakaóval és banános amerikai palacsintával kedveskedtem magunknak, mert nem csak a manóméretűek szeretik ezeket a finomságokat. :-)

Fotó: KockacZukor

Itt a tavasz, lassan a nyár is, és ha jó az idő, legszívesebben folyamatosan tó partján, a természetben lennék. Túrázunk, biciklizünk. Egy régebbi kerékpáromat készülök eladni, mert már nincs rá szükségem, de nem voltam felkészülve a hirdetés iránt érdeklődő „mindenféle” emberek stílusához, így néha megrökönyödöm fél mondatokon is. Pedig ha a cél lebeg a szemünk előtt, és az, hogy a meghirdetett árut eladjuk, akkor bizony muszáj lesz néha nyelni kettőt... már csak az időközben frissen megsült édes lasagne illatától is. :)

Fotó: KockacZukor