Ajánlok Nektek néhány családi programot a nyár utolsó napjaira a Balatonon. Ha a déli parton pihentek, akkor pattanjatok bringára, és bicajozzatok el a Balaton partján Zamárdiba, a kalandparkba (www.zamardikalandpark.hu). Találhattok itt gyerekpályákat, junior pályákat, felnőtt pályákat, kipróbálhatjátok a szabadesést, vízi dodzsemezhettek, kisvonatozhattok, és még sorolhatnám. Ha pedig az északi parton nyaraltok, akkor látogassátok meg Szentbékkállán a kőtengert (www.balcsi.net/helyek/szentbekkalla). Persze ebédet is főzhettek együtt. Mondjuk ezt a receptet. :-)

Fotó: KockacZukor

Ha nyár, akkor vízpart, bicajozás, kultúra, kirándulás, tollasozás, szerelem, cserkó, dinnye és barack, napszemüveg, szalmakalap, család, nevetés.. és zene. Ha pedig zene, akkor fesztiválok, és koncertek. A legjobb, ha a zene és a vízpart találkoznak is. Mondjuk a Balatonon. ;-) Kora délutántól másnap hajnalig vettünk részt koncerteken, csápoltunk, énekeltünk, táncoltunk, ugráltunk. Hajnalban ágyba estünk, majd egy hatalmas alvás után felkelve nevettünk, hogy a vádlink és bokánk sajog, és a hangunk is már csak rekedt másolata az eredetinek. Isteninek minősítettük az előző esténket! Viszont a torkunkra ráfért a forró leves. :-)

Fotó: KockacZukor

Emlékszem a nagyszüleim háza mögötti veteményesre és gyümölcsösre. A krumplibogarak begyűjtése mindig az unokák feladata volt. Mi ketten lányok pedig nem féltünk tőlük, nem undorodtunk, még élveztük is a kerti munkát. A krumpli mellett nőtt kapor is, komoly magasságokat ért el. Nagyanyám mindig beletömködte őket a kenyér mellé a kovászos uborkás üvegbe. Sokszor készült kaporszósz is a főtt hús mellé, ami a levesből megmaradt. Örömmel emlékszem rá vissza. Most következzen egy tészta, sonka és kapor hozzávalókból készült finomság.

Fotó: KockacZukor

Azt vettem észre az utóbbi időben, hogy alig eszem húst, húsos ételt. Teljesen kimarad a vásárlásokból, és amikor azon gondolkodom, mit is főzzek, eszembe sem jut. Nem kívánom, nem hiányzik. Ehhez képest most, amikor a mélyhűtőben pakolásztam, találtam egy csomag csirkemellet, amit elő is kaptam, és miután kiengedett, már főztem is a gombás, borsós ragut. Isteni íze lett a babérlevéltől és a tejszíntől. Érdemes már ma elkészíteni! 

Fotó: KockacZukor

Eljött az idő, hogy a fűszernövények magocskáit földágyba fektessem, és hogy a szobanövények friss és tápláló földet, nagyobb kaspót kapjanak. Így beszereztünk 100 liternyi virágföldet, és kiültem az erkélyre, hogy boldoggá tegyem a növénykéinket. Imádtam a hűvös földben turkálni, és szinte láttam, ahogy a munka befejeztével mosolyognak a zöld növényeink. :-) Miután lemosakodtam, és kipucoltam az "gyászkeretet" a körmeim alól, nekiálltam főzni. A pulykát úgy szeretjük, ha az ízes és nagy mennyiségű szószban úszkál. Így egy gombás, paradicsomos ételt készítettem, amihez metéltet tálaltam köretként.

Fotó: KockacZukor

Laska gombát pirítottam fokhagymás fűszervajon. A hét éves Csonginak nem nagyon jött be, de apukája fülig érő szájjal falta az ízletes ételt. A kicsi közölte, hogy ő csak a sampion gombát szereti, de azt nagyon. Ezt az információt elraktározva vásároltam egy adagot belőle, és legközelebb gombapaprikást készítettem. Bár a kis Herceg nem nagy evő, és néha könyörögni kell neki, hogy egyen, azért az ebéddel elégedett volt. ;-)     

Fotó: KockacZukor

Ismét kiállításon jártam. Most a fotók helyett hatalmas festmény tárlatot néztünk meg. Több, mint három órán át tanulmányoztuk a képeket, és merültünk el a részletekben, a szépségben, precizitásban, illetve osztottuk meg az érzéseinket egymással egy-egy alkotás elé gyökerezve. Amikor már az utolsó előtti teremben jártunk, egy múzeumban dolgozó munkatárs elkezdett kifelé hessegetni minket azzal, hogy a nyitvatartási idő lejárt. Elindultunk hát a kijárat felé - plusz velünk együtt még úgy 15-20 ember. Természetesen nem tudtunk ellenállni az utolsó terem falain lógó néhány képnek, ezért úgy fél-egy perccel záróra után léptünk ki az ajtón. Ez a múzeum dolgozóinak természetesen nem tetszett, de mi pozitívan, élményekkel gazdagodva indultunk haza.

A csodálatos és hatalmas tárlat után csakis egy pohár finom bor és illatos vacsora következhetett! :-) 

Fotó: KockacZukor

Napok óta esik. Általában szeretem az eső kopogását hallgatni, a vizes föld illatát szagolni. Most azonban autóba kellett ülnöm. Amikor nem látok ki a kocsiból még úgy sem, hogy az orrom és szemüvegem a szélvédőre tapad, akkor éppen nem szeretem az esőt. Csigatempóban haladtak csak a sorok, komoly lelki megterhelés volt A pontból B-be eljutni, még a szokásos autóban kornyikálásom is elmaradt.

Pár órás vezetés után már korgott a gyomrom is. Nyűgös lettem. Az eső még mindig esett, de legalább megérkeztem B pontba, ahol a konyha melege, és egy tál illatos étel fogadott. :-)

Fotó: KockacZukor

Csak természetes alapanyagokból készül, egy hétig felhasználható, akár szószként, mártásként is. Valamint finom, és mindez összességében nem is hangzik oly rosszul így iskolakezdéskor, amikor az idő igazán számít.

Nyáron a nagy melegekben nemigen van kedvem húst enni.  A cseresznyét, meggyet, sárgabarackot viszont kívánom reggelire, ebédre és vacsorára is. Ha sós ízekre vágyom, akkor is a salátáknál, zöldségeknél és halaknál kötök ki. Ez egy ilyen időszak. De ki az, aki ne használná ki a széles zöldség és gyümölcs kínálatot? :-)

Bevallom, sokszor csalódom a budapesti zöldségesekben. Gyakran előfordul, hogy nincs időm piacra menni, és muszáj az útvonalamon található árusokkal és közértekkel beérnem. Azonban olyan gyakran és olyan rossz élményeim voltak az utóbbi időben, hogy újra és újra megfogadom, ha törik, ha szakad, én eljutok valahogy arra a fránya piacra, még akkor is, ha az nagyobb kitérő.

Szerencsére pár napja vidéken jártam, és a szüleim felpakoltak otthonival. Így kövér, gyönyörű, formás, csillogó és édes, vagyis IGAZI paradicsomokból készíthettem a következő ételhez a mártásomat. :-)

Fotó: KockacZukor

Hozzávalók:

400 g Gyermelyi lasagne lap

500 g csiperke gomba

4 db paradicsom

500 g ricotta vagy sajtkrém

parmezán

olívaolaj

oragano

só

bors

Elkészítés:

A megtisztított és felszeletelt gombát olívaolajon megpirítjuk.

A paradicsomot apróra vágjuk és elkezdjük forralni. Amikor a paradicsom megpuhult, szétnyomkodjuk. Adjunk hozzá fokhagymát, olívaolajat, sót, borsot, egy csipet cukrot. hagyjuk rottyanni.

A sajtkrémet keverjük össze oreganoval és sóval.

Egy hőálló tál aljára tegyünk egy kis evőkanálnyi paradicsomszószt, majd a félbe tört és hideg vízzel átfürdetett lasagne lapokat helyezzük el a tálban. Halmozzunk a tésztákra sajtkeveréket, majd a gombát. Ezután jöhet egy újabb lasagne lap, majd a töltelék. Csináljunk belőle legalább négy emeletet.

Amikor a kupacok elkészültek, halmozzunk mindegyik tetejére paradicsomszószt és parmezánt.

Tegyük előmelegített sütőbe 20-25 percig sülni.

Fotó: KockacZukor

A budapesti piacok közül melyik a kedvencetek és miért?

- KockacZukor -

Igen, tudom, nagyon sokan húzzák a szájukat, ha csirke, kacsa, liba belsőségekről van szó. Én úgy nőttem fel, hogy az aranysárga húsleves tele volt szívvel, májjal, nyakkal és csirkelábbal, vagyis már gyerekként szopogattam ezeket a leves kanalazása mellett. Édesapám zúzapörköltje például felejthetetlen élmény. Én még a kocsonyában a disznónyelvet is igazi ínyencségnek tartom, de megértem, ha valaki ezekhez nem szokott hozzá. 

A következő receptet az olaszoktól vettem. A fehérbor helyett az eredeti hozzávaló egy olasz desszertbor (Marsala), de ezt most nem tudtam beszerezni. Így is isteni lett a májas, gombás szósz! :D

Fotó: KockacZukor 

Hozzávalók: 

250 g Gyermelyi kocka

400 g csirkemáj

400 g csiperke vagy egyéb erdei gomba

50 g vaj

1 vöröshagyma

1 dl fehérbor

3 kk paradicsompüré

só

bors

Elkészítés: 

A tésztát kifőzzük, majd hideg vízzel átöblítjük, lecsepegtetjük.

A vajat egy serpenyőben megolvasztjuk, és a kockákra vágott hagymát ezen megpirítjuk. Hozzáadjuk a feldarabolt májat és gombát. Hagyjuk, hogy a máj pár perc alatt megpiruljon. Ezután hozzáadjuk a bort és a paradicsompürét, sózzuk, borsozzuk. 10-15 percig hagyjuk összefőni az ízeket.

A tésztát hozzáadjuk a szószhoz, majd tálaljuk. Parmezánnal megszórhatjuk a tetejét.

Fotó: KockacZukor

Te milyen gyakran főzöl belsőségekkel? 

- KockacZukor -

Olyan helyet találtam, hogy egy pillanatig elgondolkodtam azon, hogy megírjam-e, mert eddig még mindig volt szabad hely, és nem szeretném, ha két hónap múlva már csak foglalással lehetne leülni. De aztán elkezdtem aggódni, hogy vajon életképes-e a vendéglátói koncepció úgy, hogy nincs mindig teltház – nem szeretném látni, ahogy alábbadnak, elszürkülnek visszaváltanak valami biztonságos sebességbe – ezért inkább úgy döntöttem, nem leszek önző, és mindenkit elküldök a Spazióba.

Amióta ide oldalra kiraktam egy jól megtermett gombát, nem is tudok másra gondolni, mint hogy gombaidény van, ráadásul a minap egy egyelőre közelebbről meg nem nevezett gasztrobloggerrel megbeszéltünk egy pastafőző versenyt, aminek a témája szintén a gomba volna, úgyhogy az elmúlt napokban folyamatosan fejben gombát főztem, végül ez lett belőle.

Vibráló, digitális avart sodor az őszi szél , megnyitott a második (harmadik) Baldaszti’s, Budapest legstílusosabb, rongyrázásra és gasztromókázásra egyaránt alkalmas helye, az Andrássy úti Baldaszti’s Grand, melyben a koncepció alapján a fine dining találkozik az urbánus bisztro-életmóddal és egy belvárosi gurmésoppal, talán még hozzá egy pezsgőbárral, illetve egy belsőépítészeti bemutatóteremmel.

Így novemberben már nem olyan könnyű a tésztakritikus élete, mert nem csak, hogy senki nem vágyik már az igazi nyári pastaízekre, a friss zöldségekre, melyekhez annyira magától értetődően passzol a pasta, de a hidegben nem is tud hosszan sétálgatni az utcán, hogy érzésből üljön be pont a megfelelő étterembe, mint valami érzékeny utazó. A hideg ugyanis parancsol. Engem beparancsolt a Gerlóczyba egy menüre - és ez nem is először esik meg velem.

A Valentin napi gasztronómia nem rendelkezik olyan határozott hagyományokkal, mint régebbi ünnepeink, erről a napról leginkább egy idegesítően csillogó piros szív alakú lufi ugrik be, ez pastába szörnyű volna, de akkor mégis, miből készítsünk pastát?