Miután ma a metró ajtóhoz passzírozva megérkeztem a végállomásra, majd átszállhattam a buszra, 20 percet álltam kabátban és csizmában, sálban és sapkában az izzasztó melegben, mert ugyan a télben kitavaszodott, de a kinti közel 20 fokos meleg a helyi járat vezetőjét nem akadályozta meg abban, hogy szaunává ne változtassa a járatot. Bezzeg, amikor véletlenül tényleg fagyos télre kelünk, akkor valahogy az amúgy tökéletesen működő fűtésből semmit nem érzékelünk, és nézhetjük a leheletünket és lila körmeinket fagyoskodva. Ezek után szükségem van egy kis idegnyugtató finomságra.   

Fotó: KockacZukor

Állítólag viráglelkű vagyok, annak minden illatával, de érzékenységével is. Érzéseket vált ki belőlem a fű kövérsége, az öblítő illata, a reluxán átsütő nap ereje, a tárgyak elrendezése a polcon, egy tányér formája, a gulyásleves íze, a bőr tapintása, a szó csengése, a dallam hajlása. Egy étel elkészítése során sem maradnak el az érzések... az egyik legfontosabb hozzávaló mindig a szeretet. :)

Fotó: KockacZukor

Esik a hó. Most bezzeg esik a hó. Át kéne tenni a karácsonyt január vagy februárra, esetleg a húsvétot és szentestét kéne felcserélni, mert az utóbbi években én karácsonykor napoztam egy szál trikóban, majd húsvétkor lapátoltam a havat... Ma, miközben a ház melletti dombon a kicsik szánkóznak, halat sütök, és citromszószos metélttel tálalom. Már korog a pocakom. :-)

Fotók: KockacZukor

Ugyan a mozgás és edzés hozott magával nagyon sok egyéb pozitívumot is – mint például a cigi elhagyását –, azért az édességre, desszertre néha szükség van, és meg is engedem magamnak. A kedvenceim közé tartozik a sajttorta, de sokszor van úgy, hogy nincs időm komolyabb munkába kezdeni a konyhában. Erre a helyzetre egy nagyon jó megoldás a következő recept, ami egyszerű, gyorsan elkészíthető, és ízeiben olyan, mintha egy sajttortát ennék. Állagában pedig puha, könnyed, szellős. Klassz kis süti. :D

Fotó: KockacZukor

Két program között nagyon gyorsan kellett elkészítenem valamit, ami fehérjedús, egészséges és finom is. Feltéptem a hűtőt, kipakoltam, amit találtam benne, és megszületett ez az isteni ebéd, aminek majd' a felét fel is faltam azonnal. A másik felét elcsomagoltam másnapi munkaebédnek. Annyira jól esett újra enni belőle. :D

Fotók: KockacZukor

Ha épp nem tavaszodik ki a télben, akkor leginkább az otthoni programok maradnak számomra. Én mindig szerettem a csendes otthoni napokat. Főzőcskézni, összebújni, filmezni, kártyázni, vendégségbe menni, vendégeket fogadni, alkotni, olvasni, olyan sok-sok jó kis programot lehet otthon is találni. Éppen a szépség és a szörnyeteg című mesefilmet nézem, közben fő a leves. Isteni az illata... :)

Fotó: KockacZukor

Vasárnap reggel ébresztő nélkül kelni, az ablakon kinézve napsütést látni, a kávé illatát érezni, majd ebbe a citromos, mákos sütibe harapni... garantálja a csodálatos napot. Lehet, hogy a reggeli után ismét az ágyban kötünk ki, vagy egész nap pizsamában jövünk-megyünk otthon. De hát miért ne? Néha ilyen is kell! :)

Fotó: KockacZukor

Túl a nagy evéseken, túl a családlátogatásokon, az ajándékbontáson, túl a szilveszteri partikon, az új évben újra tervezhetünk, elindulhatunk új utakon. Én amondó vagyok, hogy merjünk, változtassunk, soha nem késő. Ami viszont eddig is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, amivel adtunk mosolyt, szeretetet, gondoskodást, azt vigyük tovább: süssünk, főzzünk, töltsük meg az éhes pocakokat! :-)

Fotó: KockacZukor

Nagyon sokáig nem szerettem a gyümölcslevest. Se hidegen, se melegen.. Egészen addig, amíg otthon, egyedül, magamnak elkészítettem ezt az almalevest. Melegen jobban szeretem enni. A levest el lehet készíteni cukormentesen édesítőszerrel, és laktózmentesen a megfelelő tejszínnel és tejföllel is. A leves nem csak finom, de az alma és a fűszerek ünnepi illatokat varázsolnak a konyhába, lakásba. Kicsik, nagyok kedvence. :-)

Fotók: KockacZukor

A karácsony után - azt hiszem - mindenki belefáradt a sok sütésbe és főzésbe. Most mégis jön a szilveszter, és hacsak nem előfizetett programon veszünk részt, akkor még egy nekifutásra szükség lesz a konyhában. Ajánlom nektek ezt az édes keksz receptet, főleg azért, mert nagyon egyszerű, mégis fincsi, nem igényel különleges hozzávalót, és gyorsan elkészül. Boldog új évet! Jövőre találkozunk!  :)

Fotó: KockacZukor

Mindig úgy tervezem a szabadságaimat, hogy nagyon pihenni fogok. De annyira és olyan nagyon, hogy újjá is születek közben. Aztán persze soha nem jön ez össze. Mindig eszembe jut, hogy a szabadság alatt mi mindent intézhetnék. Ha pedig külföldre utazom, akkor reggeltől estig megyek és megyek, és rácsodálkozom a világra, inspirálódok, aztán ágyba zuhanok. Hol van az a hely és környezet vajon, ahol teljesen ki tudnék kapcsolni, és legalább két-három napig el tudnék engedni mindent, ami miatt nem tudok nyugton maradni?

Fotó: KockacZukor

Az ünnepi hangulathoz számomra már az ébredés kellemes lassúsága, a pizsamás reggeli, a kávé szürcsölése a fenyőfa alatt is hozzátartozik. Imádom, hogy sehova nem kell sietni, hogy megengedhetem a tutyiban csoszogást, és már reggel a finomabbnál finomabb édességeket. Ha pedig kávé, akkor ehhez tökéletesen passzol majd egy nagyon csokis kuglóf. Imádom!

Fotó: KockacZukor

Lassan itt az év vége, pár napon belül karácsony. Ideje elkezdenünk azon gondolkodni, hogy milyen finomságok kerüljenek az asztalra a családnak és vendégeknek vagy, hogy mit vigyünk magunkkal vendégségbe. :-) Nem feltétlenül kell minden édességnek nagyon bonyolultnak és hosszadalmasan készülőnek lenni. Néha a legegyszerűbb a legfinomabb. :-)

Fotó: KockacZukor

Az ünnepek nem csak a sültekről, és halról szólnak, de a rágcsákról és apró süteményekről is. A következő recept annyira egyszerű, hogy még akkor is gyorsan elkészíthető, ha a vendégek már nálunk vannak, de elfogyni látszik a sütemény, amivel készültünk. Az íze pedig mennyei. A vaj, a méz, a gesztenye ezt garantálja. Ne hagyd ki. :D

Fotó: KockacZukor

A karácsony hangulata ebben az évben még nem tudott megragadni. Talán túlságosan elfáradtam így év végére, és az ünnepet már csak a vizualizált pihenéssel tudom azonosítani. Az ajándékok beszerzése is inkább riaszt, semmiképpen nem szeretnék plázákba menni, sorban állni, tolongani. Így ezt is más úton szeretném megoldani. Csendre vágyom, lassúságra, családra. Simogató illatokra és ízekre, mint ez a gesztenyés csirkeragu. Imádom!

Fotó: KockacZukor

Könyökfájás? Miért venném komolyan? Nevetséges. Még rá is edzettem. Hiba volt. Hiba volt nem komolyan venni, és hiba volt tovább terhelni. Mára annyira fáj, hogy elaludni is csak fájdalomcsillapítóval tudok, és a hajam se sikerül copfba fogni, de még a pohár tartása is nehezemre esik. Csonthártyagyulladás. Pihentetni kell. Na, de hogy pihentessem a jobb kezem, ha jobb kezes vagyok, és mindenhez szükség van rá? Még jó, hogy tegnap már főztem egy finom pulykaragut..

Fotó: KockacZukor